Adóalap-növelő tételek: mikor és miért érdemes odafigyelni?

Érthetően a társasági adó alapját befolyásoló tényezőkről – különös tekintettel a Tao. tv. előírásaira

Bevezetés: a társasági adó alapja és jelentősége

Minden vállalkozás életében kiemelt fontosságú a pénzügyi stabilitás és a jogszabályi megfelelőség. Ennek egyik alappillére a helyes adózás, különösen a társasági adó (TAO) pontos megállapítása. Az adóalap az a kiindulási érték, amelyre az adókulcsot alkalmazva kiszámítjuk a fizetendő adó összegét (NAV – A társasági adó legfontosabb szabályai).

Magyarországon a társasági adó rendszere sajátos korrekciós logikára épül: a számviteli adózás előtti eredményből indul ki, majd azt adóalap-csökkentő és adóalap-növelő tételekkel módosítja. Jelen írás célja, hogy közérthetően bemutassa az adóalap-növelő tételek szerepét, jelentőségét és a helytelen kezelésükből fakadó kockázatokat.

Az adózás tételes rendszere – röviden

A társasági adó szabályozásának alapját a 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (Tao. tv.) adja. A törvény részletesen meghatározza, hogy mely költségek és bevételek vehetők figyelembe az adóalap megállapításakor, és mely esetekben szükséges korrekciót alkalmazni.

Fontos különbséget tenni:

• adóalap-csökkentő tételek (pl. fejlesztési tartalék, K+F kedvezmények, kapott osztalék),

• adóalap-növelő tételek között.

Az utóbbi kategóriába azok a költségek vagy ráfordítások tartoznak, amelyek számvitelileg csökkentik az eredményt, de adójogilag nem minősülnek elismertnek, illetve azok az adóztatandó tételek, amelyek nem jelentek meg a számviteli eredményben.

A Tao. tv. összetett és rendszeresen változó szabályozás, ezért a naprakész ismeretek megléte kulcsfontosságú (NAV – Információs füzetek).

Adóalap-növelő tételek – részletesen, példákkal

Az adóalap növelésére akkor van szükség, amikor a számviteli és az adójogi megítélés eltér egymástól. Az alábbiakban a leggyakoribb eseteket mutatjuk be.

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek

Az egyik leggyakoribb növelő tétel. Ide tartozik minden olyan kiadás, amely nem szolgálja közvetlenül a vállalkozás bevételszerző tevékenységét.

Példák:

• magáncélra használt gépjármű költségei,

• üzleti indokoltság nélküli rendezvények,

• magánjellegű szolgáltatások elszámolása.

A Tao. tv. 3. számú melléklete részletes felsorolást tartalmaz az ilyen jellegű tételekről.

El nem ismert költségek (reprezentáció, egyes juttatások)

Bizonyos költségek csak korlátozottan vagy egyáltalán nem számolhatók el adóalap-csökkentőként.

• Reprezentáció és üzleti ajándék
  Amennyiben nem adóköteles bevételként kerül elszámolásra a magánszemélynél, a kapcsolódó költség adóalap-növelő tételnek minősül
  (Adózóna – Reprezentáció és TAO).

• Egyes meghatározott juttatások
  Az Szja tv. szerint adózó juttatások után a kifizetőnek Tao. korrekciót is alkalmaznia kell.

Kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek (transzferár-korrekció)

Kapcsolt felek esetén az ügyleteket a szokásos piaci ár elve szerint kell elszámolni. Ha az alkalmazott ár eltér a piacitól, és ez csökkenti az adóalapot, akkor azt növelni kell.

A transzferár-dokumentáció hiánya komoly bírságkockázatot jelent, ezért ez az egyik legkiemeltebben ellenőrzött terület a NAV részéről.

Adóköteles, de nem bérjellegű juttatások

Az Szja tv. 70. §-a alá tartozó juttatások (pl. egyes béren kívüli elemek) után a kifizetőt terhelő adókkal növelni kell a társasági adó alapját is.

Értékcsökkenési leírás eltérései

A számviteli és az adótörvény szerinti értékcsökkenés eltérhet egymástól. Ha a számvitelben elszámolt értékcsökkenés meghaladja a Tao. tv. által elismert mértéket, a különbözet adóalap-növelő tétel.

Devizaárfolyam-különbözetek

Bizonyos esetekben a devizás tételeken keletkező árfolyamnyereség adóalap-növelést eredményezhet, ha az nem tekinthető a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódónak.

Gyakori hibák és hogyan kerülhetők el

Leggyakoribb hibák:

• nem üzleti célú költségek figyelmen kívül hagyása,

• transzferár-szabályok elmulasztása,

• hiányos dokumentáció,

• számviteli és adójogi szabályok összemosása.

Megelőzés:

• rendszeres szakmai képzés,

• belső kontrollrendszer,

• adótanácsadó bevonása,

• részletes dokumentáció,

• éves felülvizsgálat.

Miért léteznek az adóalap-növelő tételek?

Az adóalap-növelő tételek célja, hogy:

• az adózás a valós gazdasági teljesítményt tükrözze,

• védje a költségvetési bevételeket,

• biztosítsa a versenysemlegességet,

• megelőzze az adóelkerülést,

• támogassa gazdaság- és szociálpolitikai célok érvényesítését.

Összefoglalás és ajánlások

Az adóalap-növelő tételek helyes kezelése nem adminisztratív teher, hanem a felelős vállalkozói működés része. A jogszabályi megfelelés, a pénzügyi átláthatóság és a bírságok elkerülése érdekében elengedhetetlen a tudatos, dokumentált és szakmailag megalapozott megközelítés.