Átalányadó iparűzési adó: Egyéni vállalkozó adózási útmutató

2025. nov. 15.

átalányadó iparűzési adó

Mi az átalányadó iparűzési adó?

Az átalányadó iparűzési adó egy egyszerűsített adózási forma, amelyet egyéni vállalkozók vehetnek igénybe, ha a bevételük meghatározott határ alatt marad. A rendszer lényege, hogy a vállalkozó a tényleges költségek helyett egy előre meghatározott, a bevétel százalékában számított adót fizet.

Ki jogosult az átalányadó rendszerre?

Az átalányadó csak bizonyos tevékenységi körökben és a törvényben meghatározott bevételi plafon alatt működő egyéni vállalkozók számára elérhető. A jogosultság feltételei:

  • Éves árbevétel nem haladja meg a 12 millió forintot;

  • A vállalkozás nem alkalmaz munkavállalót;

  • Az adózási forma választása a vállalkozás bejegyzésekor vagy a következő adóév elején történhet.

Az átalányadó számítása

Az adó alapját a bevétel százalékos aránya határozza meg, amely tevékenységtől függően 5 % és 30 % között mozog. A számítás menete:

  • Bevétel meghatározása: Az adott adóév összes számlázott összege.

  • Átalányadó kulcs alkalmazása: Például egy grafikai szolgáltató esetén 15 % a kulcs.

  • Adóösszeg kiszámítása: Bevétel × kulcs.

  • Egyszerűsített járulékok: A társadalombiztosítási járulékok is átalány alapon kerülnek megállapításra, általában a bevétel 13 %‑a.

Fizetési határidők és bevallás

Az átalányadó iparűzési adót negyedéves előlegfizetéssel kell rendezni, a határidők a következők:

  • Június 15‑ig – első előleg;

  • September 15‑ig – második előleg;

  • December 15‑ig – harmadik előleg;

  • Január 15‑ig – negyedik előleg, amely a következő év adóévét fedi.

A bevallást az e-nyomtatvány rendszerében kell benyújtani, a határidő a negyedéves előleg benyújtásával egyidejűleg jár.

Gyakori kérdések

  • Mi a különbség a normál és az átalányadó között? Az átalányadó egyszerűsíti a költségelszámolást, míg a normál adózás esetén a tényleges költségeket kell igazolni.

  • Lehet-e visszatéríteni a túlzott előleget? Igen, ha az előleg meghaladja a tényleges adókötelezettséget, a különbözet visszatérítésre vagy jóváírásra kerül.

  • Mikor kell visszaváltani a normál adózásra? A vállalkozó bármikor visszaválthat a hagyományos adózási módra, de a változtatást az adóév elején kell bejelenteni.

Még érdekes lehet

Hogyan segíthet egy AI-alapú asszisztens egy kisvállalkozónak időt és pénzt spórolni?

Hogyan segíthet egy AI-alapú asszisztens egy kisvállalkozónak időt és pénzt spórolni?

Hogyan segíthet egy AI-alapú asszisztens egy kisvállalkozónak időt és pénzt spórolni?

Hogyan segíthet egy AI-alapú asszisztens egy kisvállalkozónak időt és pénzt spórolni?

Hogyan segíthet egy AI-alapú asszisztens egy kisvállalkozónak időt és pénzt spórolni?

Hogyan segíthet egy AI-alapú asszisztens egy kisvállalkozónak időt és pénzt spórolni?

nettó bérkalkulátor 2019

Nettó bérkalkulátor 2019: Egyéni vállalkozó adózási útmutató

Ismerd meg, hogyan használhatod a 2019-es nettó bérkalkulátort egyéni vállalkozóként, az AccountIQ szoftverrel.

nettó bérkalkulátor 2019

Nettó bérkalkulátor 2019: Egyéni vállalkozó adózási útmutató

Ismerd meg, hogyan használhatod a 2019-es nettó bérkalkulátort egyéni vállalkozóként, az AccountIQ szoftverrel.

nettó bérkalkulátor 2019

Nettó bérkalkulátor 2019: Egyéni vállalkozó adózási útmutató

Ismerd meg, hogyan használhatod a 2019-es nettó bérkalkulátort egyéni vállalkozóként, az AccountIQ szoftverrel.

1996 évi lxxxi törvény

1996. évi LXXXI. törvény és a vállalati adózás: Mit kell tudni 2025-ben?

Ismerd meg a 1996. évi LXXXI. törvény vállalati adózási szabályait és az AccountIQ AI segítségét.

1996 évi lxxxi törvény

1996. évi LXXXI. törvény és a vállalati adózás: Mit kell tudni 2025-ben?

Ismerd meg a 1996. évi LXXXI. törvény vállalati adózási szabályait és az AccountIQ AI segítségét.

1996 évi lxxxi törvény

1996. évi LXXXI. törvény és a vállalati adózás: Mit kell tudni 2025-ben?

Ismerd meg a 1996. évi LXXXI. törvény vállalati adózási szabályait és az AccountIQ AI segítségét.