Egyéni vállalkozó adózás 2025: Útmutató és költségek

Az egyéni vállalkozó adózás témaköre sokakat megzavar: három különböző adózási forma, eltérő bevételi korlátok, különféle bevallási határidők — és az egész rendszer évente finomhangolódik. Egy frissen indult IT-szabadúszónak nem feltétlenül ugyanaz az optimális megoldás, mint egy kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozónak. Ez a cikk nem a jogszabályi szöveg átemelése — inkább egyfajta gyors helyzetfelmérés: mielőtt dönt, nézze meg, mennyibe kerül valójában az egyes formák fenntartása.

Az alábbiakban bemutatott számok a 2025-ben érvényes szabályokon alapulnak. A minimálbér 2025-től 290 800 Ft/hó, a garantált bérminimum 348 800 Ft/hó.

Milyen adózási formák közül választhat egy egyéni vállalkozó?

Jelenleg három releváns adózási forma áll a legtöbb egyéni vállalkozó előtt: a KATA (kisadózók tételes adója), az átalányadó és a vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA). Mindháromnak megvan a saját logikája, de a bevételi szint és a tevékenység típusa nagyban meghatározza, hogy melyik illik leginkább az adott helyzethez.

KATA — a 2022. évi XIII. törvény alapján

A kisadózók tételes adója a legegyszerűbb forma. A törvény 7. § (1) bekezdése rögzíti: a tételes adó mértéke havonta 50 000 Ft. Ez az összeg tartalmazza az SZJA-t, a tb-járulékot és a szociális hozzájárulási adót is. A tételes adót a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni. Az éves bevételi plafon 18 millió Ft — ha ezt meghaladja a bevétel, az e fölötti rész után 40%-os különadót kell fizetni. Fontos korlát: az egy megrendelő felé kiállított számlák éves összértéke nem haladhatja meg az 1,5 millió Ft-ot (a törvényes keretösszeg arányos része) anélkül, hogy ez kockázatot jelentene a megrendelő számára. Aki 12 teljes hónapig katás, annak az évi 18 millió Ft feletti bevétel után keletkezik különadó-kötelezettség.

Az 50 000 Ft/hó fix összeg évi 600 000 Ft-ot jelent. Ennél több adót nem kell fizetni — de tételes költséget sem lehet elszámolni, és a tb-ellátás alapja a minimálbér.

Átalányadó — az 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 52. §-a alapján

Az átalányadó a legtöbb vállalkozónak ma a legkedvezőbb forma. A bevételi korlát az éves minimálbér tízszerese, ami 2025-ben 3 489 600 Ft × 10 = 34 896 000 Ft. Kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozók esetén a határ az éves minimálbér ötvenszerese: kb. 174 480 000 Ft.

A jövedelmet nem tételesen kell kiszámolni, hanem az Szja tv. szerint meghatározott költséghányad alapján:

• Általános szolgáltatásnyújtás (pl. IT, tanácsadás, oktatás): 40%-os költséghányad — a bevétel 60%-a minősül jövedelemnek

• Törvényben felsorolt iparűzési, kézműves tevékenységek: 80%-os költséghányad — a bevétel 20%-a a jövedelem

• Kiskereskedelem: 90%-os költséghányad — a bevétel 10%-a adózik

Az átalányjövedelemre 15% SZJA, 18,5% tb-járulék és 13% szocho vonatkozik. Az Szja tv. 1. sz. mellékletének 4.48. pontja alapján azonban az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmének az éves minimálbér felét (1 744 800 Ft-ot) el nem érő része adómentes — vagyis SZJA nem terheli. Ez a sáv 2025-ben nagyjából havi 242 000 Ft-os bevételi szintig tartja adómentesen a jövedelmet (40%-os költséghányad esetén).

Vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA) — az Szja tv. X. fejezete alapján

A VSZJA a legbonyolultabb, de a legmagasabb bevétel melletti elszámolásra is alkalmas forma. Nincs bevételi plafon, a ténylegesen felmerült és igazolt költségeket tételesen elszámolhatja a vállalkozó, veszteséget is elhatárolhat. A vállalkozói jövedelem után 9% vállalkozói SZJA terhel, a maradék osztalékalapból kivett összeg után 15% SZJA és 13% szocho fizetendő. A szocho alapja a kivett osztalék, de maximum a minimálbér huszonnégyszereséig.

A 2018. évi LII. törvény szerint a VSZJA szerint adózó egyéni vállalkozó az adót havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Ez folyamatos adminisztrációt jelent — könyvelő nélkül kockázatos.

Az egyéni vállalkozás költségei: fix és változó havi kiadások

A legtöbb kalkulátor megmutatja az adóterhet, de a teljes képet nem. Lássuk, mibe kerül valójában egy főállású egyéni vállalkozás fenntartása havonta.

Fix kötelező terhek 2025-ben (főállású EV, minimálbéres tevékenység esetén):

• Tb-járulék (18,5%): 53 798 Ft/hó

• Szociális hozzájárulási adó (13%): 37 804 Ft/hó

• Összesen minimumjárulékok: 91 602 Ft/hó

Szakképzettséget igénylő tevékenységeknél (pl. szoftverfejlesztés, könyvelés, mérnöki tevékenység) a járulékalap a garantált bérminimum, azaz 348 800 Ft. Ekkor a havi minimumteher: tb-járulék 64 528 Ft + szocho 45 344 Ft = 109 872 Ft/hó. Ez az összeg évente kb. 1 318 000 Ft — ezt akkor is meg kell fizetni, ha az adott hónapban nem volt bevétel.

A katás vállalkozónak mindebből nem kell külön számolnia: az 50 000 Ft/hó összesen tartalmaz mindent. Ez egyszerű, de alacsony tb-ellátási alapot jelent.

Változó vagy opcionális kiadások:

• Helyi iparűzési adó (HIPA): önkormányzatonként különböző, maximum 2%; átalányadósok dönthetnek az egyszerűsített, évi 50 000 Ft-os fix összeg mellett (az 1990. évi C. törvény 39/B. §-a alapján)

• Könyvelő díja: piaci ár, jellemzően 10 000–30 000 Ft/hó, VSZJA esetén erősen ajánlott

• Számlázó program előfizetése: általában 3 000–8 000 Ft/hó

• Szakmai kamarai tagság (egyes tevékenységeknél kötelező)

Egy átlagos átalányadós IT-szabadúszó valós havi fix terhe tehát: 109 872 Ft járulék + kb. 15 000 Ft könyvelő + kb. 5 000 Ft egyéb = nagyjából 130 000 Ft minden bevételtől függetlenül.

Bevétel és profit: hogyan könyvelhető az egyéni vállalkozó bevétele?

Az egyéni vállalkozó bevétele az a pénzösszeg, amely a vállalkozói tevékenységéből származik — számlán vagy anélkül is bevételnek minősül minden pénzbeli és természetbeni ellenszolgáltatás. A nyilvántartás módja adózási formánként eltér.

Katás vállalkozónál a bevételkövetés egyszerű: minden beérkező tételt rögzíteni kell, és évente összesíteni, valamint az éves 18 millió Ft-ot figyelni. Nincs elkülönített „vállalkozói számla” kötelezővé tétele, de a NAV-ellenőrzés szempontjából ajánlott az elkülönítés.

Átalányadósnál a bevételnyilvántartás (pénztárkönyv) kötelező, de a kiadásokat nem kell bizonylathoz kötve tételesen rögzíteni — a jövedelmet a jogszabály szerinti költséghányad automatikusan meghatározza. Egy 5 millió Ft éves bevételű tanácsadónál a számítás: 5 000 000 × 60% (jövedelemrész) = 3 000 000 Ft adóalap, ebből 15% SZJA = 450 000 Ft. A tb-járulék és a szocho alapja is ez a 3 millió Ft, de figyelembe kell venni az adómentes sávot és az éves minimumjárulék-korlátokat.

VSZJA esetén tételes pénztárkönyvet kell vezetni, minden bevételt és kiadást bizonylathoz kötve rögzíteni. A vállalkozói adóalapból 9% vállalkozói SZJA levonása után a fennmaradó összeg az osztalékalap, amelynek kivételekor 15% SZJA és 13% szocho terheli.

A bevétel-elszámolás egyik lényeges pontja: az átalányadózó sem tud minden felmerült kiadást elismertetni. Ha magas a tényleges költségszint (pl. drága gép, irodabérlet, alvállalkozói díjak), a VSZJA tételes elszámolása jobban megérheti — különösen 10–15 millió Ft feletti bevételnél.

Adminisztráció és határidők: az egyéni vállalkozók bevallása áttekinthetően

A bevallási kötelezettség formától függően eltér, de egy dolog közös: a NAV felé való bejelentési fegyelem hiánya mulasztási bírságot vonhat maga után.

Katás vállalkozó: a tételes adót a 2022. évi XIII. törvény 7. § (3) bekezdése alapján a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni. Ha az éves bevétel meghaladja a 18 millió Ft-ot, a különadót az adóévet követő év február 25-éig kell bevallani és megfizetni.

Átalányadós vállalkozó: a 2018. évi LII. törvény (szochotv.) 19. § (2) bekezdése és a 2017. évi CL. törvény (Art.) szerint a negyedévet követő hónap 12-éig kell negyedévente bevallást benyújtani, a szochót és a tb-járulékot is ebben az időpontban kell megfizetni. Évente egyszer szükséges az összesített SZJA-bevallás.

VSZJA szerint adózó vállalkozó: havonta kell az adót megállapítani és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani és fizetni. Ez havi rendszerességű kötelezettség — ha egy hónap kimarad, a mulasztás hamar összeadódik.

Amit sokan elfelejtenek: az iparűzési adó bevallása az önkormányzatnál külön folyamat, általában május 31-i határidővel. Az átalányadósok választhatják az egyszerűsített alapot — ez évi 50 000 Ft fix összeget jelent az 1990. évi C. törvény alapján, ha a bevételük nem haladja meg az 57,5 millió Ft-ot.

Két tipikus vállalkozói profil összehasonlítása:

• IT-szabadúszó, 5 millió Ft/év bevétel, átalányadós: éves adó- és járulékteher kb. 1 300 000–1 500 000 Ft (járulékok + SZJA, az adómentes sávval csökkentve)

• Katás tanácsadó, 5 millió Ft/év bevétel: éves fix adóteher 600 000 Ft, de alacsonyabb tb-ellátási alap és nincs magasabb bevétel melletti flexibilitás

Ha a bevétel rendszeres és tervezhető, az átalányadó magasabb adóterhet jelent ugyan, de arányosan jobb tb-alapot és nagyobb bevételi mozgásteret biztosít.

Az AccountIQ segíthet a döntésben

Az adózási forma kiválasztása nem egyszer s mindenkorra szóló döntés — a bevételek változásával érdemes újra átgondolni. Az AccountIQ platformon az AI-alapú kérdés-válasz funkcióval azonnal választ kaphat a felhasználó konkrét adózási kérdéseire valós idejű jogszabály-kereséssel, legyen szó a bevételi határok pontos kiszámításáról, a járulékalap meghatározásáról vagy a bevallási határidőkről. Ha még a tevékenységi kódot is be kell jegyeztetni, az ÖVTJ-kódkereső segít megtalálni a vállalkozáshoz illő kódot.

Összefoglalás: a legfontosabb számok egy helyen

Az egyéni vállalkozó adózása 2025-ben a következő sarokpontok köré épül:

• KATA (2022. évi XIII. törvény): havi 50 000 Ft fix adó, éves bevételi plafon 18 millió Ft, felette 40% különadó

• Átalányadó (Szja tv. 52. §): bevételi határ az éves minimálbér tízszerese (34 896 000 Ft 2025-ben); 40%-os, 80%-os vagy 90%-os költséghányad tevékenységtől függően; az éves minimálbér fele (1 744 800 Ft) adómentes jövedelemnek minősül

• VSZJA (Szja tv. X. fejezet): nincs bevételi plafon, tételes elszámolás, 9% vállalkozói SZJA + osztalékalap adózása

• Minimális főállású járulékteher 2025-ben: 91 602 Ft/hó (minimálbéres tevékenység) vagy 109 872 Ft/hó (garantált bérminimum alapú tevékenység)

• Bevallási főhatáridő: negyedévente a negyedévet követő hónap 12-e (átalányadó), illetve havonta ugyanez (VSZJA)

A döntés nemcsak az adóterhelésről szól. A tb-ellátási alap, a bevallási adminisztráció és a bevételi rugalmasság együtt alkotja a teljes képet.