Egyéni vállalkozó alkalmazottja - Átfogó Útmutató 2025
2025. dec. 22.
Egyéni Vállalkozó Alkalmazottja: Minden, Amit Tudnod Kell a Munkavállalásról és a Jogi Háttérről
Útmutató az egyéni vállalkozók számára a munkavállalás legfontosabb tudnivalóiról, a szerződésektől a járulékokig.
Bevezetés: Az Egyéni Vállalkozó és az Alkalmazott Kapcsolata
Az egyéni vállalkozás (EV) számos előnnyel járhat, rugalmasságot és önállóságot biztosítva. Ahogy a vállalkozás növekszik, elkerülhetetlenné válhat a segítség bevonása. Az egyik leggyakoribb és legszabályozottabb módja ennek az alkalmazott felvétele. Az, hogy egy egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, nem csupán a munkavégzés hatékonyságát növelheti, hanem bizonyos esetekben adókedvezményekre is jogosíthat, különösen az egészen kis létszámú (kevesebb mint 5 főt foglalkoztató) vállalkozások esetében [1].
Fontos különbséget tenni az alkalmazott és a megbízott között. Míg az alkalmazott munkaviszonyban áll a vállalkozással, és a Munka Törvénykönyve (Mt.) szabályai vonatkoznak rá [L1], addig a megbízott (vagy alvállalkozó) polgári jogi szerződés alapján, önállóan végzi a rábízott feladatot, és nem minősül a vállalkozás munkavállalójának.
Ez a cikk az egyéni vállalkozók számára nyújt átfogó útmutatót az alkalmazott felvételének legfontosabb tudnivalóiról, célja, hogy közérthető módon ismertesse a jogi hátteret, a szükséges adminisztrációt és a pénzügyi vonzatokat, segítve a vállalkozókat a tudatos döntéshozatalban és a zökkenőmentes foglalkoztatásban.
Az Alkalmazott Felvételének Előnyei és Hátrányai Egyéni Vállalkozóként
Döntés előtt érdemes mérlegelni az alkalmazott felvételének lehetséges következményeit.
Előnyök:
Növekvő kapacitás és hatékonyság: Az alkalmazott segítségével az egyéni vállalkozó több feladatot tud elvégezni, vagy olyan tevékenységekre koncentrálhat, amelyek a vállalkozás növekedése szempontjából kritikusak [2].
Szakértelem bevonása: Lehetőséget ad olyan feladatok elvégzésére, amelyekhez a vállalkozó nem rendelkezik a szükséges képesítéssel. A képesített alkalmazott személyesen közreműködik a feladat elvégzésében [2].
Adókedvezmények: Különösen a kisvállalkozások (kevesebb mint 5 főt foglalkoztatók) számára létezhetnek adókedvezmények [1].
Szabadság és pihenés: Az alkalmazott képes átvenni feladatokat, így a vállalkozó is tud szabadságra menni vagy pihenni anélkül, hogy a vállalkozás működése leállna.
Hátrányok:
Megnövekedett költségek: A bérköltségen túl jelentős járulékfizetési kötelezettséggel is számolni kell a munkáltatónak [8].
Adminisztrációs terhek: A munkaszerződés elkészítése, a bejelentések, a bérszámfejtés és az adóbevallások jelentős adminisztrációval járnak.
Jogi és felelősségi kérdések: A munkáltatót jelentős felelősség terheli a munkavállalóval szemben, és be kell tartania a Munka Törvénykönyvében foglaltakat [L1].
Vezetői feladatok: Az alkalmazottal való foglalkozás, iránymutatás, teljesítményértékelés új feladatokat jelent a vállalkozó számára.
Munkaszerződés az Egyéni Vállalkozónál: Alapvető Tudnivalók
A munkaviszony alapját a munkaszerződés képezi, amely írásban kötendő meg a munkáltató (jelen esetben az egyéni vállalkozó) és a munkavállaló között. A Munka Törvénykönyve (Mt.) részletesen szabályozza a szerződés kötelező tartalmi elemeit [L1].
Kötelező Tartalmi Elemek:
A munkavállaló személyes adatai: Név, lakcím, TAJ szám, adóazonosító jel.
A munkáltató azonosító adatai: Az egyéni vállalkozó neve, címe, adószáma.
A munkakör megjelölése: A munkavállaló által ellátandó feladatok pontos megnevezése.
A munkaszerződés kezdő napja: A munkaviszony hivatalos indulásának dátuma.
A munkavégzés helye (vagy helyei): Ahol a munkavállaló a feladatait ellátja.
A munkabér összege: A bruttó alapbér, amely magában foglalhatja a bérpótlékokat is.
A munkaszerződés időtartama: Határozott vagy határozatlan idejű.
A munkaidő mértéke: Teljes vagy részmunkaidő, illetve a napi vagy heti munkaidő hossza.
A próbaidő tartama: Maximum 3 hónap, amely alatt mindkét fél indoklás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt [L1].
A próbaidő szabályai lehetővé teszik, hogy a felek a gyakorlatban is meggyőződjenek egymás alkalmasságáról. A próbaidő alatt a munkaviszony bármikor, indokolás nélkül megszüntethető, azonban a felmondási idő itt is érvényes, kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodnak meg, vagy a munkaszerződésben azt kifejezetten kizárják [L1].
A részmunkaidő és a teljes munkaidő közötti választás a vállalkozás igényeitől és anyagi lehetőségeitől függ. A részmunkaidő rugalmasabb lehet, de arányosan kevesebb munkabért és járulékfizetési kötelezettséget jelent. A teljes munkaidő pedig a munkavállaló teljes rendelkezésre állását feltételezi.
A munkaszerződés módosítása írásban történhet, ha a felek (például a munkaidő, a munkabér vagy a munkakör tekintetében) változtatni szeretnének a korábbi megállapodáson [L1].
A Munkaviszony Létesítésének Lépései és Bejelentése
A munkaviszony létesítése több fontos lépésből áll, amelyek jogi és adminisztrációs szempontból is elengedhetetlenek.
1. A munkaszerződés megkötése: Ahogy fentebb részleteztük, az első és legfontosabb lépés az írásbeli munkaszerződés elkészítése és mindkét fél általi aláírása. A szerződésnek tartalmaznia kell a kötelező tartalmi elemeket [L1].
2. A munkavállaló bejelentése a NAV felé (T101-es nyomtatvány): A munkaviszony létesítését követő 15 napon belül a munkáltatónak (az egyéni vállalkozónak) be kell jelentenie a munkavállalót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. Ezt a ’T101’ jelű, ’Munkáltató, kifizető bejelentése’ elnevezésű nyomtatványon kell megtenni, amelyet elektronikusan kell benyújtani a NAV honlapján keresztül, ügyfélkapun keresztül [4][5][6].
3. A foglalkoztatás megkezdése: A munkavállaló a szerződésben rögzített napon kezdheti meg a munkavégzést.
4. Az egészségügyi és nyugdíjjárulékok, valamint a SZJA fizetésének szabályai: A munkáltató felelős a munkavállaló után fizetendő közterhek befizetéséért. Ez magában foglalja a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adót (SZOCHO), valamint a munkavállalótól levont és befizetendő személyi jövedelemadót (SZJA) és a társadalombiztosítási járulékot (TB járulék: nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék) [4][5][6].
5. A foglalkoztatási napló vezetése: Bár nem kötelező minden esetben, sok egyéni vállalkozó számára célszerű lehet egy belső nyilvántartást vezetni a munkavállalókról. Ez segíthet a munkaidő, a szabadságok, a távollétek és a bérkifizetések nyomon követésében.
A NAV tájékoztatói részletesen ismertetik az egyéni vállalkozók specifikus adó- és járulékfizetési kötelezettségeit alkalmazottaik foglalkoztatása során [4][5][6]. Ezeknek a tájékoztatóknak az áttanulmányozása elengedhetetlen a pontos és szabályos adminisztrációhoz.
Bérek, Járulékok és Adók: A Vállalkozó Számításai
Az egyik legfontosabb feladat az egyéni vállalkozó számára a bérszámfejtés, amely magában foglalja a bérek, a járulékok és az adók pontos kiszámítását és befizetését. A jogszabályok folyamatosan változhatnak, ezért érdemes naprakésznek lenni.
Minimálbér és garantált bérminimum: 2024-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára a minimálbér bruttó összege 266 800 Ft, a garantált bérminimum pedig a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörökben 326 000 Ft [L9]. Az egyéni vállalkozónak legalább ezt az összeget kell kifizetnie a munkavállalónak, attól függően, hogy milyen munkakörben foglalkoztatja.
A munkáltatót terhelő járulékok:
Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO): 2024-ben egységesen 13% [L9].
Szakképzési hozzájárulás: Ez az adó a munkáltatót terheli, mértéke 1,5%, bizonyos esetekben (pl. megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása) kedvezmény illetheti meg a vállalkozót [L9].
A munkavállalót terhelő levonások:
Személyi jövedelemadó (SZJA): 15% [L7].
TB járulék: Összesen 18,5%, amely magában foglalja a 10% nyugdíjjárulékot, a 7% egészségbiztosítási járulékot és a 1,5% munkaerőpiaci járulékot [4][5][6].
Az adó- és járulékbevallás rendje: A munkáltatónak a levont adókat és járulékokat havonta kell bevallania és befizetnie a NAV felé. Ezt a ’08-as bevalláson’ keresztül teheti meg elektronikusan, a NAV által biztosított felületen [4][5][6].
Példa a bérszámításra (2024-es adatok alapján):
Tegyük fel, hogy egy egyéni vállalkozó egy munkavállalót alkalmaz, akinek a bruttó bérét 300 000 Ft-ban állapítják meg.
Bruttó bér: 300 000 Ft
Levonások a munkavállalótól:
SZJA (15%): 300 000 Ft * 0,15 = 45 000 Ft
TB járulék (18,5%): 300 000 Ft * 0,185 = 55 500 Ft
Összes levonás: 45 000 Ft + 55 500 Ft = 100 500 Ft
Nettó bér (kifizetendő): 300 000 Ft - 100 500 Ft = 199 500 Ft
Munkáltatót terhelő járulékok:
SZOCHO (13%): 300 000 Ft * 0,13 = 39 000 Ft
Szakképzési hozzájárulás (1,5%): 300 000 Ft * 0,015 = 4 500 Ft
Összes munkáltatói teher: 39 000 Ft + 4 500 Ft = 43 500 Ft
Teljes költség (bér + járulékok): 300 000 Ft + 43 500 Ft = 343 500 Ft
Ez a példa jól illusztrálja, hogy a bruttó bérhez képest a munkáltató teljes költsége lényegesen magasabb a járulékok miatt. Az AccountIQ AI asszisztense segít kiszámolni ezeket a tételeket pontosan és gyorsan, minimalizálva a hibázás kockázatát.
Munkaidő, Pihenőidő és Szabadság
A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság szabályozása kulcsfontosságú a munkaviszony törvényes keretek között tartásához.
Munkaidő keretek és túlóra: Az általános teljes munkaidő napi 8 óra, hetente pedig 40 óra [L1]. Egyéni vállalkozóként is be kell tartani ezeket a kereteket, vagy ettől eltérő, de törvényi maximumot meg nem haladó munkaidő-beosztást kell alkalmazni. A túlóra, azaz a rendes munkaidőn felül végzett munka, csak a munkavállaló beleegyezésével, legfeljebb heti 4 órában, naptári évenként pedig legfeljebb 250 órában rendelhető el. A túlóráért pótlék jár [L1].
Pihenőidők: A munkavállaló részére naponta legalább 11 óra, hetente pedig legalább 48 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani [L1]. Ezen kívül az Mt. rendelkezik a munkaközi szünetekről is, amelyek szintén kötelező elemei a munkanapnak [L1].
Szabadság: A munkavállalót alapesetben 20 munkanap alapszabadság illeti meg évente [L1]. A szabadságot a munkáltató (az egyéni vállalkozó) határozza meg, és erről a munkavállalót legalább 15 nappal korábban tájékoztatnia kell. A szabadság kiadása során figyelembe kell venni a munkavállaló kéréseit és a vállalkozás működését [L1].
Betegszabadság és táppénz: Betegség esetén a munkavállaló betegszabadságra jogosult, amelynek első 15 munkanapján a munkáltató fizet távolléti díjat. Ezt követően táppénz jár a társadalombiztosításból. A betegszabadság és táppénz igazolásának rendjét jogszabályok szabályozzák [L2].
A Munkaviszony Megszűnése és Megszűntetése
A munkaviszony lezárása is szigorú szabályokhoz kötött.
Megszűnés esetei: A munkaviszony megszűnik például a határozott idejű szerződés lejártakor, a munkavállaló halálakor, vagy ha a felek közös megegyezéssel így rendelkeznek. Az is előfordulhat, hogy a vállalkozás tevékenységét felfüggeszti, és ennek következtében a munkavállaló foglalkoztatása lehetetlenné válik, ez is megszűnésnek minősülhet [L1].
Megszüntetés módjai:
Közös megegyezés: A felek írásban megállapodhatnak a munkaviszony megszüntetéséről, rögzítve a feltételeket, például a felmondási idő elengedését vagy a végkielégítés összegét [L1].
Felmondás: A munkáltató (egyéni vállalkozó) vagy a munkavállaló is felmondhatja a munkaviszonyt. A munkáltatói felmondás csak törvényben meghatározott okokból lehetséges (pl. gazdasági okok, a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása), és indokolási kötelezettség terheli [L1]. A felmondási idő a munkaviszonyban töltött idő függvényében változik, és legalább 30 nap [L1].
A próbaidő alatti megszüntetés: Ahogy korábban említettük, a próbaidő alatt bármelyik fél indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt [L1].
A munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése után a munkáltatónak igazolást kell kiadnia a munkavállaló részére a munkaviszonyra vonatkozó adatokról, mint például a kereseti és levonási adatok, valamint a TB jogviszonyra vonatkozó információk [L1].
Egyéni Vállalkozás Szüneteltetése Alkalmazott Mellett
Az egyéni vállalkozás szüneteltetése egy olyan lehetőség, amely bizonyos esetekben az alkalmazott foglalkoztatása mellett is igénybe vehető [9]. Azonban fontos tudni, hogy a szüneteltetés alatt a vállalkozó nem végezhet gazdasági tevékenységet [9].
Szüneteltetés feltételei alkalmazott mellett: Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti a vállalkozását, de van alkalmazottja, akkor az alkalmazott továbbra is munkaviszonyban áll a vállalkozóval [9]. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozónak továbbra is teljesítenie kell a munkáltatói kötelezettségeket, beleértve a bérfizetést és a járulékok megfizetését, még akkor is, ha maga a vállalkozó nem végez tevékenységet [9].
Szüneteltetés bejelentése: Az egyéni vállalkozás szüneteltetését a NAV felé kell bejelenteni. Ha a vállalkozás szünetel, de alkalmazottat foglalkoztat, erről is tájékoztatni kell az illetékes hatóságokat [9].
Egyéb szempontok: A szüneteltetés nem mentesíti a vállalkozót a vállalkozói adók és járulékok (ha vannak) fizetési kötelezettsége alól, amennyiben a tevékenység szüneteltetése nem teljes évre vonatkozik, és a vállalkozás nem mentesül ez alól más jogcímen [9].
Összegzés
Az egyéni vállalkozó számára az alkalmazott felvétele jelentős lépés, amely növelheti a vállalkozás hatékonyságát és lehetőségeit. Azonban elengedhetetlen a jogi és pénzügyi kötelezettségek pontos ismerete. A munkaszerződés körültekintő megkötésétől kezdve a járulékok és adók helyes kiszámításán és bevallásán át a munkavállalói jogok biztosításáig minden területen a törvényi előírások betartása a célravezető. Az AccountIQ AI asszisztense és a NAV tájékoztatói segítséget nyújthatnak a vállalkozóknak ezen bonyolult folyamatokban való eligazodásban.
```
Források
[1] Egyéni vállalkozás szüneteltetése alkalmazott mellett
[2] Egyéni vállalkozó alkalmazottja
[3] Egyéni vállalkozó kedvezményei, költségei és adója
[4] Egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége (Közzétéve
[5] Egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége 2022
[6] Egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége 2021
[7] Munkaviszonyban és vállalkozóként ugyanott
[8] Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályai
[9] Egyéni vállalkozás szüneteltetése alkalmazott mellett
[10] Egyéni vállalkozó alkalmazottja
Jogi Hivatkozások
[L6] 2017. évi CL. törvény: Általános rendelkezések az adózás rendjére vonatkozóan, beleértve a vállalkozások működését és kötelezettségeit.
[L7] 1995. évi CXVII. törvény: A személyi jövedelemadózás szabályai, beleértve az egyéni vállalkozók adózási kötelezettségeit és kedvezményeit.
[L8] 2019. évi CXXII. törvény: A társadalombiztosítási járulékokra és ellátásokra vonatkozó szabályok, amelyek az alkalmazottakra és a vállalkozókra is kiterjednek.
[L9] 2023. évi XXV. törvény: Nem közvetlenül kapcsolódik az egyéni vállalkozó alkalmazottjához, de általános jogi keretet adhat bejelentésekhez.
[L10] 2019. évi CXXII. törvény: Mivel ez a jogszabály többször szerepel a forrásokban, valószínűleg fontos a társadalombiztosítási járulékok szempontjából, amelyek az alkalmazottakra vonatkoznak.
