Egyéni vállalkozó törvény (Evectv.): szabályok és fogalmak

Évente tízezrek döntenek úgy, hogy egyéni vállalkozóként indítják el a saját vállalkozásukat. A kérdések azonban szinte azonnal jönnek: Ki lehet egyéni vállalkozó? Természetes személy vagy jogi személy? Mit ír elő az egyéni vállalkozó törvény, és mi ebből a mindennapi működés szempontjából valóban fontos? Ez a cikk ezekre konkrét, jogszabályokon alapuló válaszokat ad.

Mit mond az Evectv.? Az egyéni vállalkozó fogalma és jogi státusza

Az egyéni vállalkozásra vonatkozó alapvető szabályokat a 2009. évi CXV. törvény – közismert nevén az Evectv. – tartalmazza. A törvény teljes neve: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény. Az Evectv. 1. §-a szerint az egyéni vállalkozókról szóló törvény az egyéni vállalkozók tevékenysége megkezdésének, folytatásának, szünetelésének és megszűnésének, valamint a Magyarországon székhellyel rendelkező egyéni cég alapításának, működésének és megszűnésének feltételeit szabályozza.

Az Evectv. 3. § (1) bekezdése határozza meg, ki lehet egyéni vállalkozó. A törvény szerint egyéni vállalkozó lehet:

• a magyar állampolgár,

• az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára,

• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, Magyarországon tartózkodó más személy,

• valamint a harmadik országbeli állampolgárok közül a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, illetve a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.

A törvény azt is egyértelműen rögzíti, hogy ki nem lehet egyéni vállalkozó. A 3. § (2) bekezdése kizárja például a kiskorút és azt, aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll. Szándékos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés hatálya alatt álló személy szintén nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdéséhez a természetes személynek az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásába (EVNY) kell bejelentkeznie. Az Evectv. 4. §-a alapján ez elektronikus úton, elektronikus azonosítást követően vagy a Közreműködő Szervnél kezdeményezhető. A változásbejelentés és a szünetelés bejelentése kizárólag elektronikus úton lehetséges.

A törvény azt is rögzíti, hogy egy természetes személy egyszerre kizárólag egy egyéni vállalkozói nyilvántartási számmal rendelkezhet. Párhuzamos egyéni vállalkozás alapítása kizárt – aki tehát már szerepel az EVNY-ben, nem hozhat létre újabb egyéni vállalkozást.

Az örök kérdés: Az egyéni vállalkozó jogi személy vagy természetes személy?

Ez az egyik leggyakrabban feltett kérdés, és a válasz egyértelmű: az egyéni vállalkozó természetes személy, nem jogi személy. Ezt sem a köznyelv, sem a jogi szakirodalom nem vitatja.

A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) a jogi személyek körét külön könyvben, saját szabályrendszerrel tárgyalja. Az egyéni vállalkozó nem szerepel köztük. Az EVNY nem cégbírósági bejegyzés, hanem adóhatósági nyilvántartás – a vállalkozó és a mögötte álló magánszemély jogalanyiság szempontjából ugyanaz az alany.

Ebből következik egy gyakorlati következmény, amelyet sokan alábecsülnek: az egyéni vállalkozó nem tud cégnevet bejegyeztetni a cégbíróságon, nem bocsáthat ki részvényt, és nem számíthat arra, hogy a vállalkozói vagyon jogi értelemben elkülönül a magánvagyonától. Minden szerződést a saját neve alatt köt, a vállalkozói elnevezés pusztán kereskedelmi megjelölés.

Van azonban egy fontos kivétel, amelyet sokan összekevernek az egyéni vállalkozóval: az egyéni cég (Ec.). Az Evectv. 20. § (1) bekezdése szerint az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Tehát az egyéni cég sem jogi személy, de a cégbíróságon bejegyzett, önálló jogképességgel bíró szervezet – a vállalkozótól bizonyos szempontból elkülönülten képes jogokat szerezni és kötelezettségeket vállalni.

A lényeg: az egyéni vállalkozó önmagában nem jogi személy, és nem cégbíróság által bejegyzett jogalany. Egyéni céggé alakulva sem válik jogi személlyé, csupán különálló, bejegyzett szervezeti formát kap.

A természetes személyként való működés előnyei és felelőssége

Az egyéni vállalkozói forma legnagyobb vonzereje az egyszerűség. Nincs szükség ügyvédre, cégbírósági eljárásra, alapítótőkére. Az EVNY-be történő regisztráció elektronikusan, ingyenesen, akár percek alatt elvégezhető. Egy természetes személy egyszerre csak egy egyéni vállalkozást tarthat fenn, de több tevékenységet párhuzamosan is végezhet, sőt több telephelyen is folytathat tevékenységet – ezt az Evectv. 15. § (2) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi.

A szabadság azonban felelősséggel jár. Az Evectv. 15. § (1) bekezdése rögzíti a legfontosabb korlátot: az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Ez azt jelenti, hogy üzleti tartozás esetén a magánvagyon – a lakás, az autó, a bankszámla – is végrehajtás alá vonható. Nincs az a törzsbetét, amely korlátozná a felelősség mértékét, ahogy azt egy Kft.-nél tapasztalnánk.

Ez a korlátlan felelősség az egyéni vállalkozó törvény egyik legsúlyosabb rendelkezése. Aki tehát jelentős összegű hitelből finanszíroz üzleti beruházást, vagy nagy értékű megrendeléseket vállal fel, annak érdemes alaposan átgondolnia, hogy az egyéni vállalkozói forma valóban megfelel-e a kockázatvállalási hajlandóságának.

Ráadásul az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában – kimondja ezt az Evectv. 16. § (1) bekezdése is. Alkalmazottat persze foglalkoztathat, de a tevékenység irányítója és felelőse maga a vállalkozó marad. Ha egy adott tevékenységhez hatósági engedély szükséges – például egészségügyi, építési vagy élelmiszeripari területen –, az egyéni vállalkozó csak az engedély megszerzése után kezdheti meg azt.

A képesítéshez kötött tevékenységeknél az Evectv. 16. § (2) bekezdése egy rugalmas megoldást is kínál: ha maga a vállalkozó nem felel meg a képesítési követelményeknek, de olyan alkalmazottat foglalkoztat, aki igen, a tevékenység akkor is folytatható. Ez a szabály sok kisvállalkozó számára ad mozgásteret.

Adminisztrációs és adózási teendők az egyéni vállalkozó törvény tükrében

A regisztráció során az egyéni vállalkozónak az Evectv. 6. § (1) bekezdés c) pontja alapján meg kell jelölnie a főtevékenységét és az egyéb folytatni kívánt tevékenységeit az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ) szerinti kódok szerint. Ez nem puszta formalitás: a bejelentett ÖVTJ-kódok meghatározzák, milyen tevékenységekre terjed ki a vállalkozói státusz, és bizonyos adókedvezmények, engedélyek szempontjából is számítanak.

Az ÖVTJ-kódok 6 jegyű számkódok; a főtevékenységből pontosan egyet kell megjelölni, a melléktevékenységek száma tetszőleges. A kódok bármikor módosíthatók a Webes Ügysegéden keresztül, ingyenesen és azonnal. 2025-től a kódrendszer jelentősen átalakult – a kódbázis közel 30 százaléka változott –, ezért a korábban regisztrált vállalkozóknak is célszerű ellenőrizniük a bejelentett kódokat.

Egy félreértést érdemes tisztázni: a bejelentett ÖVTJ-kódok nem csupán statisztikai célokat szolgálnak. Ha a vállalkozó olyan tevékenységről állít ki számlát, amelyre nincs bejegyzett kódja, az adóhatóság azt a vállalkozói tevékenységen kívüli bevételnek minősítheti. A kódlista naprakészen tartása tehát nem bürokratikus szokás, hanem közvetlen adójogi érdek.

Az adózás oldalán az egyéni vállalkozó törvény önmagában nem tartalmaz adószabályokat – azokért az 1995. évi CXVII. törvényhez (Szja tv.) kell fordulni. Az Szja tv. X. fejezete szabályozza az egyéni vállalkozó adózásának két fő módját. Az Szja tv. 49/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót fizet. Az Szja tv. 50. § (1) bekezdése alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett átalányadózást is választhat adóévenként, ha a törvényi feltételek fennállnak. Az átalányadózás egyszerűbb nyilvántartást igényel, és bevételi korláthoz kötött.

Az Szja tv. 3. § 17. pontja az egyéni vállalkozó fogalmát adójogi szempontból is meghatározza: egyéni vállalkozónak minősül az EVNY-ben szereplő magánszemély, a nyilvántartásban rögzített tevékenységei tekintetében. Ez a meghatározás a kódok pontos bejelentésének fontosságát húzza alá: az adóhatóság a nyilvántartott tevékenységek alapján kezeli a vállalkozót.

Az adminisztráció terén az egyéni vállalkozó köteles számviteli nyilvántartást vezetni, számlát kiállítani, bevallásokat benyújtani. Az áfa-kötelezettség az alanyi adómentesség határát meghaladó forgalom esetén automatikusan keletkezik. A járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség szintén az egyéni vállalkozói státuszból következik – ezeket a kötelezettségeket akkor is teljesíteni kell, ha a vállalkozónak adott hónapban nem volt bevétele.

Az egyéni vállalkozó törvény a szünetelés intézményét is szabályozza. Az Evectv. 6. §-a szerint a tevékenység legalább egy hónapra, legfeljebb két évre szüneteltethető. Szünetelés alatt a vállalkozó nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet, nem számlázhat, és a járulékfizetési kötelezettség is módosult formában áll fenn – de a nyilvántartásból nem kerül ki.

Hogyan segít az AccountIQ az egyéni vállalkozóknak?

Az egyéni vállalkozói lét jogi és adminisztratív oldalán eligazodni nem mindig egyszerű – különösen az indulásnál, amikor egyszerre kell kiválasztani az ÖVTJ-kódokat, meghatározni az adózási formát és megérteni az alapvető kötelezettségeket. Az AccountIQ platformon az ÖVTJ-kódkereső segítségével gyorsan megtalálhatja a tevékenységéhez illő 6 jegyű kódokat – beleértve a 2025-ös kódváltozásokat is. Az AI-alapú kérdés-válasz funkcióval adó- és jogszabályi kérdéseket tehet fel, valós idejű jogszabálykereséssel alátámasztott válaszokhoz jutva. Így nem kell minden részletkérdéssel könyvelőt vagy ügyvédet keresni.

Összefoglalás: a legfontosabb tudnivalók egy helyen

Az egyéni vállalkozó törvényi keretét a 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) adja. Az egyéni vállalkozó mindig természetes személy – nem jogi személy, és nem szerepel a cégjegyzékben. Teljes vagyonával, korlátlanul felel a vállalkozói kötelezettségeiért (Evectv. 15. §). A tevékenységeket az ÖVTJ-kódrendszer szerint kell bejelenteni az EVNY-be, legalább egy főtevékenységet megjelölve. Az adózásban a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadózás közül választhat az Szja tv. X. fejezete alapján. Az egyéni cég (Ec.) különálló, a cégbíróság által bejegyzett szervezet, de az sem jogi személy.