EV jelentése: Egyéni vállalkozás alapítása és adózása 2026

Az EV jelentése egyszerű: egyéni vállalkozó. E kétbetűs rövidítés mögött azonban egy jogi státusz, adókötelezettségek sora és egy egész adminisztrációs rendszer húzódik meg. Ha most fontolgatod a vállalkozásindítást, vagy csak tisztázni szeretnéd, mit takar valójában ez a fogalom, ez az útmutató végigvezet a legfontosabb tudnivalókon – a jogi definíciótól az adóválasztásig.

Mit takar pontosan az EV jelentése a magyar jogban?

Az egyéni vállalkozó olyan természetes személy, aki saját nevében, önállóan és rendszeresen végez gazdasági tevékenységet jövedelemszerzés céljából. A jogi keret a 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről – ez a jogszabály határozza meg a tevékenység megkezdésének, folytatásának, szünetelésének és megszűnésének feltételeit.

A legfontosabb dolog, amit már az elején érteni kell: az egyéni vállalkozó nem önálló jogi személy. A vállalkozás és a mögötte álló magánszemély jogilag azonos. Ez azt jelenti, hogy az EV korlátlanul, teljes magánvagyonával felel a vállalkozás kötelezettségeiért – szemben például egy kft. tagjával, akinél a felelősség jellemzően a törzsbetét összegére korlátozódik.

Emiatt az EV státusz egyszerre rugalmas és kockázatos forma. Gyors, olcsó, adminisztratív terhe alacsony – de ha meghiúsul egy üzlet vagy a vállalkozás veszteségessé válik, a személyes vagyon is veszélybe kerülhet.

Az egyéni vállalkozó rövidítése és hivatalos megnevezése

A hétköznapi szóhasználatban az egyéni vállalkozó rövidítése az EV. Ez nem hivatalos jogi rövidítés abban az értelemben, hogy a törvény maga nem így hivatkozik rá, de annyira bevett, hogy adóhatósági leveleken, könyvelői szoftverekben és a NAV nyomtatványain is rendszeresen találkozni vele.

Érdemes tudni a kapcsolódó fogalmakat is:

• Egyéni cég (EC): az egyéni vállalkozóhoz kapcsolódó, de attól elkülönülő, a cégnyilvántartásba bejegyzett jogalany – korlátolt felelősséggel is működhet

• KATA kisadózó: az egyéni vállalkozók egyik legelterjedtebb adózási formája – nem külön jogi forma, csupán adózási mód

• Egyéni vállalkozók nyilvántartása (EVN): az a közhiteles elektronikus nyilvántartás, amelybe az EV-k bejegyzésre kerülnek

Egy magánszemélynek egyszerre csak egy egyéni vállalkozása lehet – ezt a törvény kifejezetten tiltja.

Adminisztrációs lépések: Ügyfélkapu és nyilvántartásba vétel

Az egyéni vállalkozás indítása 2025-ben teljesen ingyenes és elektronikus. Személyesen sehova sem kell menni – hacsak valaki nem akar.

A regisztráció menete a következő:

• Ügyfélkapu+ vagy Digitális Állampolgár azonosítás szükséges a belépéshez

• A Webes Ügysegéd felületen (egyeni-vallalkozoi-portal.hu) kell elvégezni a bejelentést

• Meg kell adni a tevékenységi kódokat (ÖVTJ-kódok), a székhelyet és az adózási formát

• A nyilvántartásba vétel azonnal hatályos – a vállalkozás a bejelentés napján kezdhető meg

A nyilvántartásba vételhez szükséges alapfeltételek: legalább 18 éves életkor, teljes cselekvőképesség, magyarországi lakcím és a kizáró okok hiánya. Kizáró ok lehet például jogerős eltiltás egyéni vállalkozói tevékenységtől vagy ki nem egyenlített köztartozás egy korábbi vállalkozásból.

A nyilvántartásba vételkor az EV kap egy vállalkozói nyilvántartási számot. A 2009. évi CXV. törvény 11. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a nyilvántartást vezető szerv ezt a számot az egyéni vállalkozók azonosítása és egymástól való megkülönböztetése céljából rendeli hozzá. A nyilvántartás tartalmazza a természetes azonosító adatokat, a tevékenységi köröket, a székhely és a telephely adatait. Emellett a NAV automatikusan kiad egy adószámot is – ez az a tizenegy jegyű szám, amely a számlákon kötelezően szerepel.

Fontos kiemelni, hogy az ÖVTJ-kódok helyes megválasztása nem opcionális. A bejelentett tevékenységeken kívül eső munkát nem lehet az egyéni vállalkozás keretében végezni – ezért érdemes a tervezett tevékenységeket előre alaposan végiggondolni.

Adózási formák és könyvelési kötelezettségek EV-knek

Az egyéni vállalkozó adózása az egyik leggyakoribb kérdés – és jogosan, hiszen a választás évekre meghatározza a vállalkozás pénzügyi mozgásterét. 2025-ben három fő adózási forma közül lehet választani.

KATA – Kisadózó Vállalkozók Tételes Adója

A 2022. évi XIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerint a tételes adó mértéke havonta 50 000 Ft. Ez az összeg kiváltja a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási terhek egy részét. Az éves keretösszeg 18 millió Ft – ha a bevétel ezt meghaladja, a különbözet után 40%-os különadó fizetendő. A KATA azonban csak akkor alkalmazható, ha a vállalkozó kizárólag magánszemélyeknek számlázik (néhány kivétellel). Cégeknek, egyéni vállalkozóknak általában nem számlázható KATA keretében. Ez a korlátozás 2022 szeptembere óta érvényes.

Átalányadó

Az 1995. évi CXVII. törvény (SZJA tv.) 52. § (1) bekezdése alapján az átalányadó addig alkalmazható, amíg az egyéni vállalkozó bevétele az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg – ez 2025-ben a 290 800 Ft-os minimálbér alapján közelítőleg 34,9 millió Ft. Kiskereskedelmi tevékenységnél a határ az éves minimálbér ötvenszerese. Az adóalap kiszámítása átalányköltség-hányad alkalmazásával történik: általános esetben a bevétel 60%-a minősül jövedelemnek (40% a vélelmezett költséghányad), kizárólagos kiskereskedelmi tevékenységnél a bevétel csak 10%-a adózik. Könyvelési kötelezettsége: bevételi nyilvántartás – tételes költségigazolás nem szükséges.

Vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA)

Ez a forma nincs bevételi korláthoz kötve, és tételes költségelszámolást tesz lehetővé. Minden igazolt üzleti kiadás levonható a bevételből. Cserébe viszonylag összetett nyilvántartási kötelezettséggel jár: pénztárkönyv, tárgyi eszközök nyilvántartása, esetlegesen készletnyilvántartás. A legtöbb VSZJA-s vállalkozó könyvelőt alkalmaz.

ÁFA-státusz – külön kérdés

Az adózási formától függetlenül az EV-nek döntenie kell az ÁFA-státuszáról. A 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 188. § (2) bekezdése szerint az alanyi adómentesség felső értékhatára 12 000 000 Ft. Ha az éves bevétel ezt nem haladja meg (és várhatóan sem fogja), az EV nem köteles ÁFÁ-t felszámítani, de azt nem is igényelheti vissza.

Hogyan automatizálható egy egyéni vállalkozás pénzügye?

A nyilvántartási és bevallási kötelezettségek nem szűnnek meg maguktól, de nagyrészt automatizálhatók. Az EV-k számára elérhető digitális eszközök mára lehetővé teszik, hogy a könyvelési adminisztráció minimális időt vegyen el.

A bevételi nyilvántartás – amelyre KATA és átalányadó esetén egyaránt szükség van – vezethető egyszerű számlázóprogrammal, amely az Online Számla rendszerbe is automatikusan bejelenti a kibocsátott számlákat. Ez nem opcionális: a NAV felé való adatszolgáltatás a számlázáshoz kötött kötelezettség. A bankszámla-integráció lehetővé teszi, hogy a bejövő tételek automatikusan megjelenjenek a nyilvántartásban, így a bevételek rögzítése nem igényel manuális munkát.

VSZJA esetén a kiadások nyilvántartása is automatizálható, ha a kiadások digitális bizonylatait rendszeresen feltöltik és kategorizálják. Az előzetesen felszámított ÁFA visszaigénylésének is feltétele a pontos bizonylat-nyilvántartás.

Az éves szja-bevallás (átalányadós és VSZJA-s EV esetén az '53-as nyomtatvány) egyre inkább előre kitöltve érhető el a NAV rendszeréből – de az adatok helyességét mindig az EV-nek kell ellenőriznie. Ezért a könyvelési adatok folyamatos naprakészsége nem luxus, hanem a bevallási hibák elkerülésének alapja.

Az AccountIQ segít eligazodni

Az egyéni vállalkozás indítása, az adózási forma kiválasztása és a kötelezettségek teljesítése sok kérdést vet fel. Az AccountIQ platform AI-alapú kérdés–válasz funkciójával azonnali, jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztott válaszokat kaphatsz az EV-t érintő adó- és könyvelési kérdésekre – legyen szó KATA-ról, átalányadóról vagy ÁFA-státuszról. Az ÖVTJ-kódkereső segítségével megtalálhatod a tervezett tevékenységedhez illő helyes kódokat, mielőtt bejelented a vállalkozásodat a Webes Ügysegéden.

Összefoglalás: a legfontosabb tudnivalók

Az EV az egyéni vállalkozó köznapi rövidítése. A jogi keretet a 2009. évi CXV. törvény adja. A vállalkozás ingyenesen, elektronikusan indítható; a bejelentéssel egyidejűleg létrejön a vállalkozói nyilvántartási szám és az adószám. A tevékenységeket ÖVTJ-kódokkal kell megjelölni a regisztrációkor.

Az adózási formák közül a KATA havi 50 000 Ft tételes adóval és 18 millió Ft-os éves kerettel működik – de csak magánszemélyeknek számlázható. Az átalányadó az éves minimálbér tízszereséig (kb. 34,9 millió Ft) alkalmazható, bevételi nyilvántartással és egyszerűsített jövedelemszámítással. A VSZJA tételes költségelszámolást biztosít, korlát nélkül, de összetettebb adminisztrációval. Az alanyi ÁFA-mentesség határa 12 millió Ft éves bevételig érvényes.