Felszámolási eljárás menete 2026: Útmutató cégvezetőknek

A felszámolási eljárás menete sokak számára ismeretlen terület – egészen addig, amíg érintetté nem válnak. Cégvezetőként, hitelezőként vagy üzleti partnerként azonban alapvető, hogy tudjuk: mi történik, amikor egy gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válik. Az alábbiakban az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) hatályos, 2026. január 1-jétől alkalmazandó rendelkezései alapján tekintjük át a teljes folyamatot.

Mikor kezdődik meg a felszámolás? A fizetésképtelenség feltételei

A felszámolás nem automatikusan indul el akkor, amikor egy cég nem tud fizetni. A bíróságnak meg kell állapítania a fizetésképtelenséget – ehhez valamelyik törvényi tényállásnak fenn kell állnia.

A Cstv. 27. § (2) bekezdése szerint a bíróság akkor állapítja meg az adós fizetésképtelenségét, ha:

• az adós szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli felszólításra sem teljesítette;

• az adós a jogerős bírósági határozatban vagy fizetési meghagyásban megállapított határidőn belül nem fizette ki a tartozását;

• az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt;

• az adós a csődeljárásban kötött egyezséget nem teljesíti;

• az adós maga kéri a felszámolást, mert vagyona nem fedezi tartozásait;

• végelszámolás alatt derül ki, hogy a vagyon nem elegendő a kötelezettségek fedezésére.

Az adós védekezhet: ha a követelést vitatja, ha bizonyítja, hogy teljesítette, vagy ha közokirattal igazolja, hogy beszámítható ellenköveteléssel rendelkezik. A fizetésképtelenség megállapítása tehát soha nem automatikus – az eljárást kérelemre indítja a bíróság.

Arra is van lehetőség, hogy a bíróság haladékot engedélyezzen a tartozás kiegyenlítésére a Cstv. 26. § (3) bekezdése alapján. Ha ez a határidő még nem telt el, a fizetésképtelenség sem állapítható meg.

A felszámolási eljárás megindítása és szakaszai

A felszámolást kérheti a hitelező, maga az adós, a végelszámoló (ha vagyonhiányt tapasztal), illetve bizonyos esetekben a bíróság is áttérhet rá kényszertörlési eljárásból. A kérelmet az adós székhelye szerint illetékes törvényszékhez kell benyújtani.

Az eljárás főbb szakaszai a következők:

• 1. Kérelem benyújtása az illetékes törvényszékhez

• 2. Bírósági végzés a felszámolás elrendeléséről

• 3. Közzététel a Cégközlönyben – ez a felszámolás „kezdő napja”, ettől számítanak a határidők

• 4. Felszámoló kijelölése a névjegyzékből, sorsolással

• 5. Hitelezői igények bejelentési szakasza

• 6. Vagyonleltár, értékelés, értékesítés

• 7. Kielégítési sorrend szerinti kifizetések

• 8. Zárómérleg, zárójelentés, cégtörlés

A közzététel napja egyben az a pont, amelytől az adós gazdálkodó szervezet irányítása a felszámolóra száll. A vezető tisztségviselő elveszíti döntési jogkörét – ez sokaknak meglepetés.

Fontos különbség a végelszámoláshoz képest: ott az adós önként, fizetőképes állapotban szünteti meg a céget. Felszámolásba akkor kerül a cég, ha tartozásait nem tudja fedezni. A két eljárás között átjárás is lehetséges: ha végelszámolás közben derül ki a vagyonhiány, a végelszámoló köteles felszámolást kezdeményezni.

Hitelezői igények bejelentése és határidők 2026-ban

Ez az a pont, ahol a legtöbb hitelező hibázik – és ahol a hibának közvetlen anyagi következménye van.

A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja alapján a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 40 napon belül kell a felszámolónál bejelenteni a hitelezői követeléseket. Ez az alap határidő. A Cstv. 37. § szabályai szerint a 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igényeket is nyilvántartásba kell venni – azonban ezek a határidőn túli bejelentések csak a 180 napos jogvesztő határidőig fogadhatók el. A 180 nap után bejelentett követelés a felszámolási eljárásban már nem érvényesíthető.

Két dologra kell különösen figyelni:

• A határidő a Cégközlönyben való közzétételtől számít, nem az értesítés kézhezvételétől. A hitelező nem kaphat automatikusan értesítést – a Cégközlöny figyelése a hitelező feladata.

• A bejelentéshez regisztrációs díjat kell fizetni. Késedelmes (40 napon túli) bejelentés esetén a díj kétszeresét kell megfizetni.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a követelés jogcímét, összegét tőke-kamat-költség bontásban, keletkezésének időpontját, az esetleges biztosítékokat (zálogjog, óvadék), és a hitelező bankszámlaszámát. Hiányos bejelentés esetén a felszámoló felhívja a hitelezőt pótlásra, de ennek is határideje van.

A felszámoló háromféle igénykategóriát tart nyilván: a 40 napon belül bejelentett „rendes” követeléseket, a 40 napon túl, de 180 napon belül benyújtott késedelmes igényeket és a felszámolás alatt keletkező új követeléseket – ezeket is 40 napon belül kell bejelenteni az esedékessé válástól számítva.

A felszámoló szerepe és a cégvezető kötelezettségei

A felszámoló nem pusztán „felszámolja” a céget – jogállása egyfajta vagyonkezelőéhez áll közel, aki egyszerre képviseli az adóst és felel a hitelezők érdekeinek érvényesítéséért.

A felszámolót a bíróság jelöli ki sorsolással a miniszter által vezetett névjegyzékből. Kizárólag gazdasági társaság lehet felszámoló. Feladatai közé tartozik a vagyon átvétele és leltározása, a folyamatban lévő szerződések vizsgálata (és szükség esetén felmondása a Cstv. 47. §-a alapján), a hitelezői igények nyilvántartásba vétele, a vagyon értékesítése és a záróeljárás lebonyolítása.

A Cstv. 54. § (1) bekezdése szerint a felszámoló az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni, és kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. Tehát nemcsak az adósnak, hanem a hitelezőknek is jogi eszközük van a hanyag felszámolóval szemben.

A cégvezető helyzete a felszámolás megindulásával gyökeresen megváltozik. A Cstv. 31. §-a alapján az adós vezetője köteles a felszámolónak átadni a cég iratait, zárómérleget készíteni, és minden szükséges információt megadni. Az együttműködési kötelezettség elmulasztása esetén a felszámoló végrehajtói kézbesítéssel is kézbesíttetheti a szükséges iratokat – vagyis a vonakodó cégvezetőt bírósági úton lehet kötelezni.

A cégvezető felelőssége nem ér véget az eljárás megindulásával. A Cstv. 33/A. § (1) bekezdése alapján a hitelező vagy a felszámoló keresettel kérheti annak megállapítását, hogy a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben vezető tisztségviselőként eljáró személyek a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el feladataikat, és ezzel okozati összefüggésben a cég vagyona csökkent. Ha ezt a bíróság megállapítja, a vezető személyes felelőssége keletkezhet a hitelezők kielégítetlenül maradt követeléseiért. Ez a rendelkezés azért különösen jelentős: a bizonyítási teher megfordul – ha a vezető nem teljesítette az irat- és vagyonátadási kötelezettségét, neki kell bizonyítani, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben a hitelezők érdekeit figyelembe vette.

Csődeljárás vagy felszámolás? Mi a különbség?

A két eljárást sokan összekeverik, holott alapvetően eltérő célra szolgálnak.

A csődeljárás (Cstv. II. fejezet) a cég megmentésére irányul. Kizárólag az adós kezdeményezheti. A kérelem benyújtásával automatikus fizetési moratórium lép életbe, amely kezdetben 120 napig tart, és legfeljebb 240 napra hosszabbítható meg. Ez alatt a felszámolók és a végrehajtók nem intézkedhetnek az adós vagyonát érintően. Az irányítás nem száll át: a vezető tisztségviselő marad a helyén, de egy vagyonfelügyelő felügyeli a gazdálkodást. A cél egyezség a hitelezőkkel – ha ez sikerül, a cég tovább működhet. Ha nem, a bíróság felszámolást rendel el.

A felszámolási eljárás (Cstv. III. fejezet) ezzel szemben a cég jogutód nélküli megszűnéséhez vezet. Az irányítást a felszámoló veszi át, a vagyon értékesítésre kerül, a hitelezők a törvényes sorrendben részesülnek belőle, a cég pedig törlésre kerül a cégjegyzékből.

Egyezség a felszámoláson belül is lehetséges: a Cstv. 41. § (1) bekezdése szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 nap eltelte után, a zárómérleg benyújtásáig bármikor lehetőség van egyezségre. Az egyezség azonban csak akkor kötelező erejű, ha a szavazásra jogosult hitelezők legalább fele szavazatával elfogadják.

Egy szemléletes összehasonlítás:

• Csődeljárás: adós kezdeményezi, cél a reorganizáció, automatikus moratórium, vagyonfelügyelő felügyel, kimenetel: egyezség vagy felszámolás

• Felszámolás: hitelező, adós, végelszámoló vagy bíróság kezdeményezheti, cél a likvidáció, felszámoló veszi át az irányítást, kimenetel: cégtörlés

A kielégítési sorrend: ki kap pénzt a felszámolásban?

A Cstv. 57. §-a rögzíti azt a sorrendet, amely alapján a felszámolt vagyont szét kell osztani. A sorrend kógens – az előbbi kategória teljes kielégítése megelőzi a következőt, és ha a vagyon elfogy, az utóbb álló hitelezők nem kapnak semmit.

A törvényes sorrend főbb kategóriái:

• Felszámolási költségek (felszámoló díja, eljárási költségek, a felszámolás alatt keletkező munkabérek)

• Zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékéig

• Tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék természetes személyek javára

• Munkavállalói bérkövetelések a felszámolás kezdete előttről

• Adó- és járulékkövetelések, egyéb köztartozások

• Egyéb hitelezők (szállítók, banki hitelek fedezet nélkül)

• Késedelmi kamatok, pótlékok

• Tagok, alapítók visszafizetési igénye

A valóságban az „egyéb hitelezők” kategóriába sorolt szállítók és fedezet nélküli banki hitelezők az esetek nagy részében nem jutnak teljes kielégítéshez – ha egyáltalán jutnak valamihez. Ezért van akkora tétje a hitelezői igény időben való bejelentésének, és ezért oly fontos a zálogjog mint biztosíték a szerződéses kapcsolatokban.

Az AccountIQ segítsége felszámolással kapcsolatos kérdéseknél

A felszámolási eljárás számos ponton érinti az adójogi és számviteli kötelezettségeket: a záró bevallások benyújtásától a felszámolási időszak könyvelési sajátosságain át a NAV-követelések kezeléséig. Ha cégvezetőként, könyvelőként vagy hitelezőként konkrét kérdése merülne fel – például hogy mikor keletkezik az adókötelezettség felszámolás alatt, vagy hogyan kell kezelni a behajthatatlan követeléseket –, az AccountIQ AI kérdés–válasz funkciója valós idejű jogszabálykereséssel, a Cstv. és az adótörvények összevetésével ad részletes, forrásozott választ. Az AccountIQ Cégkeresés funkciójával (Pro) a felszámolás alatt álló cégek adatait – köztük a felszámoló nevét és elérhetőségét – is lekérdezheti közvetlenül a cégjegyzékből.

Összefoglalás: a legfontosabb határidők és tudnivalók

A felszámolási eljárásban az idő pénz – szó szerint. A legkritikusabb pontok:

• Fizetésképtelenség megállapításának alapja: 20 napos nem teljesítés az írásbeli felszólítás után (Cstv. 27. § (2) bek. a) pont)

• Hitelezői igénybejelentés rendes határideje: 40 nap a Cégközlönyben való közzétételtől (Cstv. 28. § (2) bek. f) pont)

• Késedelmes bejelentés jogvesztő határideje: 180 nap a közzétételtől – ennél később a követelés elvész

• Vezető tisztségviselő visszamenőleges felelőssége: a felszámolás előtti 3 évre terjed ki (Cstv. 33/A. §)

• Felszámoláson belüli egyezség lehetősége: a közzétételtől számított 40 nap után a zárómérleg benyújtásáig (Cstv. 41. § (1) bek.)

A csődeljárás és a felszámolás nem szinonimák: az előbbi reorganizáció, az utóbbi likvidáció. Ha egy cég bajban van, de még van esély a talpra állásra, a csődeljárás az első lépés – a felszámolás az utolsó állomás.