Gazdasági szektorok és TEÁOR kódok: Teljes útmutató 2026

Miért fontos a gazdasági tevékenységek meghatározása?

A gazdasági szektorok szerinti besorolás nem csupán közgazdaságtani fogalom. Minden magyarországi gazdasági társaság és egyéni vállalkozó köteles a cégnyilvántartásban – vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban – rögzíteni, hogy milyen tevékenységet végez. Ennek eszköze a TEÁOR-kód (Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere), amelynek szerkezete szorosan tükrözi a klasszikus gazdasági szektorbeosztást.

Helytelen kód bejegyzése esetén a NAV nem csupán adminisztratív mulasztásként kezeli a hiányosságot: az iparűzési adó alapjának meghatározásától kezdve egyes kedvezmények jogosultságáig számos következménye lehet. A helyes gazdasági szektorba és TEÁOR-szakcióba sorolás tehát nemcsak papírmunka – közvetlen anyagi hatása van.

Az alábbiakban végigmegyünk a négy klasszikus gazdasági szektor fogalmán, és minden szektorhoz konkrét TEÁOR-szekciókkal és kódpéldákkal mutatjuk meg, hol helyezkedik el a vállalkozás a rendszerben.

A primer szektor: mezőgazdaság és kitermelés a digitális korban

A primer szektor a természeti erőforrások közvetlen kiaknázásával foglalkozik. Ide tartozik a növénytermesztés, az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás, a halászat és a bányászat. A TEÁOR 2025 rendszerében ez két szekcióban jelenik meg.

Az A szekció – Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat három ágazatot foglal magában:

• 01 – Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások (ezen belül például 01.4 – Állattenyésztés, 01.6 – Mezőgazdasági és betakarítást követő szolgáltatás)

• 02 – Erdőgazdálkodás

• 03 – Halászat, akvakultúra

A B szekció – Bányászat, kőfejtés szintén a primer szektorhoz sorolandó:

• 05 – Szénbányászat

• 06 – Kőolaj-, földgázkitermelés

• 07 – Fémtartalmú érc bányászata

• 08 – Egyéb bányászat

• 09 – Bányászati szolgáltatás

A primer szektor látszólag „hagyományos” terület, de a digitalizáció mélyen átalakítja. Egy precíziós gazdálkodással foglalkozó vállalkozás például egyszerre regisztrálhat 01.1 (nem évelő növény termesztése) és a K szekcióba tartozó IT-tevékenységet is – ha saját szoftvert fejleszt a gazdálkodáshoz. A TEÁOR-rendszer nem zárja ki a párhuzamos kódokat, sőt kifejezetten ajánlott minden tényleges tevékenységet bejegyeztetni.

Ipar és szolgáltatások: a szekunder és tercier szektor szerepe

A szekunder szektor az alapanyagok feldolgozását és az építési tevékenységet jelenti. A TEÁOR 2025-ben két fő szekció fedi le ezt a területet.

A C szekció – Feldolgozóipar az egyik legszélesebb szekció, összesen 23 ágazattal. Néhány példa:

• 10 – Élelmiszergyártás

• 26 – Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása

• 29 – Közúti jármű gyártása

• 33 – Ipari gép, berendezés, eszköz javítása, karbantartása, üzembe helyezése

Az F szekció – Építőipar az épített környezet létrehozásával foglalkozik:

• 41 – Lakó- és nem lakóépület építése

• 42 – Egyéb építmény építése

• 43 – Speciális szaképítés

A tercier szektor – vagyis a szolgáltatások világa – talán a legszélesebb gazdasági szektor. Magyarországon a kkv-k döntő többsége ide sorolható. A TEÁOR-ban ezt több szekció együttesen fedi le:

• G szekció – Kereskedelem: 46 (Nagykereskedelem) és 47 (Kiskereskedelem) ágazatokkal

• H szekció – Szállítás, raktározás: 49–53 ágazatok (szárazföldi szállítástól a postai szolgáltatásig)

• I szekció – Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás: 55 (Szálláshely-szolgáltatás) és 56 (Vendéglátás)

• L szekció – Pénzügyi, biztosítási tevékenység: 64–66 ágazatok

• N szekció – Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység: 69 (Jogi, számviteli tevékenység), 70 (Üzletvezetés, üzletvezetési tanácsadás), 73 (Reklám, piackutatás, PR-tevékenység)

• Q szekció – Oktatás: 85 – Oktatás

• R szekció – Humánegészségügyi, szociális ellátás: 86–88 ágazatok

Egy tipikus kiskereskedelmi vállalkozás a G szekció alá esik, ezen belül a 47 (Kiskereskedelem) ágazatba. A bejegyzett gazdasági szektort és tevékenységi kört az adóhatóság statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek meghatározásánál is figyelembe veszi.

A tudásalapú jövő: mi az a kvaterner szektor?

A kvaterner szektor fogalma a közgazdaságtanban a tudás-, információ- és technológiaalapú tevékenységeket jelöli. Nem minden osztályozási rendszer különíti el önálló szektorként, de a gyakorlatban egyre inkább elválik a hagyományos tercier szolgáltatásoktól – mind a hozzáadott érték, mind a szükséges szaktudás tekintetében.

A TEÁOR 2025-ben a kvaterner szektor tevékenységei leginkább két szekcióban koncentrálódnak.

A K szekció teljes neve a következő: Távközlés, számítógépes programozás, információtechnológiai szaktanácsadás, számítástechnikai infrastruktúra és egyéb információs szolgáltatások. Ide tartoznak:

• 61 – Távközlés

• 62 – Információtechnológiai szolgáltatás (ezen belül 62.10 – Számítógépes programozás)

• 63 – Számítástechnikai infrastruktúra, adatfeldolgozás, tárhelyszolgáltatás és egyéb információs szolgáltatási tevékenységek

Az N szekcióban a kutatás-fejlesztés önálló ágazatot alkot.

• 72 – Tudományos kutatás, fejlesztés, ezen belül:

  • 72.10 – Természettudományi, műszaki kutatás, kísérleti fejlesztés

  • 72.20 – Társadalomtudományi, humán kutatás, kísérleti fejlesztés

A J szekció – Kiadói tevékenység, műsorszolgáltatás, tartalomszolgáltatás és -terjesztés szintén ide sorolható a tartalomgazdaság szempontjából: ide tartoznak a kiadói tevékenységek (58), a film- és hangfelvétel-gyártás (59), valamint a műsor-összeállítás és hírügynökségi tevékenység (60).

Egy startup, amely mesterségesintelligencia-alapú szoftvert fejleszt, leggyakrabban a 62.10 kódot regisztrálja főtevékenységként, és mellé felveszi a 72.10-et is, ha saját K+F-tevékenységet folytat. Ez nem önkényes döntés: az adóhatóság a K+F minősítésnél, a fejlesztési adókedvezménynél és az innovációs járulék kiszámításánál is figyelembe veszi a bejegyzett kódokat.

Hogyan válasszunk megfelelő TEÁOR kódot a szektorunk alapján?

A TEÁOR-kód megválasztása nem egyszerű adminisztrációs kötelezettség – a helyes gazdasági szektor szerinti besorolás befolyásolja a helyi iparűzési adó megítélését, a statisztikai adatszolgáltatást és bizonyos ágazati kedvezmények igénybevételét is.

Néhány gyakorlati szempont a döntés előtt:

• Főtevékenység és melléktevékenység elválasztása: A Ctv. szerint a cégnyilvántartásban a főtevékenységet kiemelten kell feltüntetni. Ez az a tevékenység, amelyből a legnagyobb árbevétel várható. Mellé az összes egyéb tényleges tevékenység is bejegyezhető.

• Szekcióhatárok nem kizárólagosak: Semmi nem akadályozza, hogy egy vállalkozás egyszerre rendelkezzen C szekciós (feldolgozóipari) és K szekcióba tartozó IT-tevékenységgel is – ha ez a valós üzleti profilt tükrözi.

• Kódváltás esetén változásbejegyzés szükséges: Ha a vállalkozás gazdasági tevékenységi köre bővül vagy módosul, a cégbíróságon (kft., bt. esetén) vagy a Webes Ügysegéden (egyéni vállalkozóknál) be kell jelenteni a változást.

• TEÁOR 2025 és a régebbi kódok viszonya: 2025-től hatályos az új TEÁOR-nómenklatúra, amely számos régi kódot átalakított, összevont vagy szétbontott. Régi kódra hivatkozni már nem pontos.

A négy gazdasági szektort a TEÁOR-ban az alábbi szekciók fedik le összefoglalóan:

• Primer szektor: A szekció (Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat), B szekció (Bányászat, kőfejtés)

• Szekunder szektor: C szekció (Feldolgozóipar), F szekció (Építőipar)

• Tercier szektor: G, H, I, L, N, Q, R és további szekciók (kereskedelem, szállítás, pénzügy, szakmai szolgáltatások, oktatás, egészségügy)

• Kvaterner szektor: K szekció (IT és távközlés), N szekció / 72-es ágazat (K+F), J szekció (tartalomgazdaság)

Az egyes szekciókhoz tartozó konkrét szakágazati kódok – és azok pontos tartalma, „beleértve/kizárva” tételek – az AccountIQ TEÁOR-kódkeresőjében ellenőrizhetők másodpercek alatt.

Az AccountIQ TEÁOR kódkeresője

A megfelelő TEÁOR-kód megtalálása a vállalkozás indításakor vagy gazdasági tevékenység váltásakor nem mindig egyértelmű – különösen, ha a vállalkozás egyszerre több szektorban is aktív. Az AccountIQ platformon elérhető TEÁOR-kódkereső segítségével szabad szavas kereséssel rákereshet bármely gazdasági tevékenységre, az eredmény pedig megmutatja a teljes hierarchiát – a szekciótól a szakágazatig –, valamint tartalmazza az adott kód pontos hatókörét (mit fed le és mit nem). Ha a besorolással kapcsolatban jogi vagy adójogi kérdése merül fel, az AI-alapú kérdés–válasz funkció valós idejű jogszabálykeresésre támaszkodva ad választ.

Összefoglalás: gazdasági szektorok és kódok egy táblában

A gazdasági szektorok és a nekik megfelelő TEÁOR-szekciók ismerete megalapozza a helyes vállalkozási nyilvántartást. Röviden összefoglalva:

• Primer szektor → TEÁOR A (Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat) és B (Bányászat, kőfejtés)

• Szekunder szektor → TEÁOR C (Feldolgozóipar) és F (Építőipar)

• Tercier szektor → TEÁOR G (Kereskedelem), H (Szállítás, raktározás), I (Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás), L (Pénzügyi, biztosítási tevékenység), N (Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység), Q (Oktatás), R (Humánegészségügyi, szociális ellátás) és további szekciók

• Kvaterner szektor → TEÁOR K (IT, távközlés), 72 (Tudományos kutatás, fejlesztés), J (Kiadói tevékenység, tartalomgazdaság)

A konkrét szakágazati kódot – például 62.10 (Számítógépes programozás) vagy 72.10 (Természettudományi, műszaki kutatás, kísérleti fejlesztés) – mindig a tényleges üzleti tartalomhoz kell igazítani, nem a szektorcímkéhez. A gazdasági szektorok inkább navigációs keretet adnak; a pontos kód kiválasztásához azonban mélyebb kutatás szükséges.