Kezdő vállalkozás indítása 2026: TEÁOR és ÖVTJ útmutató

Az első héten szinte mindenki ugyanabba a falba ütközik: ott áll egy ötlettel, egy névvel, talán már egy leendő ügyféllel – és szembesül azzal, hogy a vállalkozás indítása előtt el kell igazodnia a TEÁOR-kódok, ÖVTJ-kódok, adónemek és nyilvántartások sűrűjében. A kezdő vállalkozás indítása nem bonyolult, de megvan a maga logikája. Ez a cikk azt mutatja be, mi mire való, mi az, amit valóban el kell intézni, és hol lehet a folyamatot egyszerűsíteni – hogy az adminisztráció ne tartson vissza attól, amit valójában csinálni szeretne.

Miért kritikus a megfelelő TEÁOR és ÖVTJ kód kiválasztása?

A kódok kiválasztása nem pusztán bürokratikus kötelezettség. A tevékenységi kódok határozzák meg, milyen adónemeket alkalmazhat a vállalkozó, egyes esetekben milyen engedélyekre van szüksége, és hogyan tudja a statisztikai vagy könyvelési rendszerekben azonosítani a saját tevékenységét. Rossz kód, rossz alap – és utólag a módosítás is adminisztrációval jár.

A két rendszer nem felcserélhető, és a legtöbb félreértés éppen ebből fakad.

A TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) a cégek – korlátolt felelősségű társaságok, betéti társaságok, részvénytársaságok – kötelező osztályozási rendszere, amelyet a cégbíróság a cégjegyzékbe vezet be. Az EU NACE Rev. 2 szabványosztályozásán alapul. Például egy szoftverfejlesztéssel foglalkozó kft. a 62.10 – Számítógépes programozás kódot veszi fel, amely a TEÁOR-ban a J szekció (Információ, kommunikáció) alá tartozik. Egy könyvelési, adótanácsadási tevékenységet végző társaságnak a 69.20 – Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység kód a megfelelő, az M szekció (Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység) részeként. Grafikai tervezéssel, webdizájnnal foglalkozó cégeknek a 74.12 – Grafikai tervezés, vizuális kommunikáció kód illik, szintén az M szekción belül.

Az ÖVTJ (Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke) az egyéni vállalkozók rendszere. Jogalapja a 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet, és a NAV tartja nyilván az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában. Az ÖVTJ hatjegyű kódokkal dolgozik – csak ezek jegyezhetők be, a hierarchia magasabb szintjei (szekció, ágazat, csoport) nem. A 36/2011. KIM rendelet 2. §-a szerint az ÖVTJ-kódok első négy számjegye megfelel a mindenkori NACE/TEÁOR-kódnak, az 5–6. számjegy a tevékenység TEÁOR-szakágazaton belüli sorszáma. Egy szoftverfejlesztő egyéni vállalkozónak például a 621002 – Egyedi szoftverfejlesztés kódot kell feltüntetnie. Könyvelők esetén a 692003 – Könyvelés az elsődleges kód, mellé bejegyezhető a 692001 – Egyéb számviteli szolgáltatás is. Grafikai tervezéssel foglalkozó egyéni vállalkozónak a 741201 – Grafikai tervezés, vizuális kommunikáció kód felel meg.

A 2025-ös ÖVTJ-frissítés közel 755 új kódot hozott, és 674 kódot törölt. Az adóhatóság 2025. január 31-ig automatikusan átkódolta azokat a meglévő ÖVTJ-kódokat, amelyek a TEÁOR'08 és az új TEÁOR'25 közötti fordítókulccsal egyértelműen leképezhetők voltak. Aki azonban főtevékenységét módosítani akarta, az új kódot legkésőbb 2025. július 1-jéig volt köteles bejelenteni az adóhatósághoz.

Lépésről lépésre: A kezdő vállalkozás indítása Magyarországon

Az első döntés a vállalkozási forma. Ez nem ízlés kérdése, hanem a tervezett bevétel, a felelősség és az adminisztrációs kapacitás függvénye.

Egyéni vállalkozás esetén a bejelentés a 2009. évi CXV. törvény 4. §-a alapján elektronikus úton, elektronikus azonosítást követően vagy a Közreműködő Szervnél (kormányablakon) kezdeményezhető. A törvény 6. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a bejelentésnek tartalmaznia kell a főtevékenységet és az egyéb folytatni kívánt tevékenységeket ÖVTJ-kód szerint megjelölve. Kötelező egyetlen főtevékenységet kijelölni. A bejelentés szüneteltetéssel, változásbejelentéssel kapcsolatos eljárások kizárólag elektronikus úton kezdeményezhetők.

Kft. alapítása esetén a cégbíróság előtti eljárás során a TEÁOR-kódokat kell megadni. Az adóhatóság elvégzi a szükséges háttérellenőrzéseket – vizsgálja, hogy a vezető tisztségviselő, tag, illetve képviseletre jogosult személy nem szerepel-e kizáró okok között (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről).

A vállalkozási forma megválasztása után az adózási mód következik. Egyéni vállalkozónak három fő lehetősége van:

• Vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA): A vállalkozói bevételből levonható költségek után maradó vállalkozói jövedelem adóköteles. Az 1995. évi CXVII. törvény (SZJA tv.) 49/A–49/B. §-a szabályozza.

• Átalányadózás: Egyszerűsített adóalap-megállapítás, a bevétel meghatározott hányada adóköteles. A 2022-es módosítások óta számos vállalkozónak kedvezőbb, mint a tételes elszámolás.

• KATA (kisadózók tételes adója): A 2022. évi XIII. törvény 4. § (1) bekezdése szerint a kisadózói adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Aki a tevékenységét év közben kezdi, a bejelentést az adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg – ebben az esetben az adóalanyiság az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával keletkezik. Nem minden tevékenységre és nem minden munkajogi kapcsolatra alkalmazható.

Cégek esetén a társasági adó, a KIVA (kisvállalati adó) – amelynek alanyai a 2012. évi CXLVII. törvény alapján kft.-k, bt.-k, zártkörű rt.-k és más szervezetek lehetnek – közül lehet választani a jogosultság és a méret függvényében.

Adminisztrációs terhek csökkentése automatizált megoldásokkal

Az adminisztráció az, amitől a legtöbb alapító tart. Nem alap nélkül: az első hónapokban egyszerre kell tanulni a számlázást, a bevallásokat, az áfa-kezelést, a járulékokat. Az igazság az, hogy ezeknek a feladatoknak egy jelentős része ma már automatizálható.

A számlázószoftverek közvetlen NAV-kapcsolattal is működhetnek, a bevallások előkészíthetők sablonok alapján, és a könyvelési munka nagy része rendszeres adatfeldolgozással elvégezhető anélkül, hogy minden tétel manuálisan kerülne be. Ahol a kézi munka különösen kockázatos, az a kódok és az adónemek összerendelése: ha egy tevékenységet rossz ÖVTJ-kóddal jegyeznek be, az utólagos javítás változásbejelentéssel jár, amelynek elmulasztása mulasztási bírságot vonhat maga után.

A kódkeresési folyamat is egyszerűsíthető. Ahelyett, hogy valaki végigböngészi a KSH teljes ÖVTJ-listáját, tevékenységleírás alapján is megtalálható a helyes kód – ehhez nem kell könyvelő sem. Ráadásul több kód egyidejű bejegyzése sem jelent pluszköltséget: az ÖVTJ-kódok száma nincs felső korláthoz kötve, bővítésük ingyenes.

A kezdő vállalkozás indítása szempontjából az automatizálás nem luxus, hanem idő- és hibamegelőzési eszköz. Az első negyedévben eltöltött felesleges adminisztrációs órák pontosan azok, amelyek az ügyfelektől, a fejlesztéstől, az értékesítéstől vonnak el energiát.

Gyakori hibák, amelyeket egy kezdő vállalkozás elkövethet

Az első és leggyakoribb hiba: csak egy kódot jegyeznek be, holott a tervezett tevékenységek több kategóriát is érintenek. Ha valaki webfejlesztéssel és tanácsadással is foglalkozni akar, érdemes mindkettőt feltüntetni – az egyéni vállalkozónál például a 621004 – Weblap tervezése (webdizájn) és a 622001 – Egyéb számítástechnikai szakértés, tanácsadás kód egyszerre is bejegyezhető. A kódok száma nincs szigorú felső korláthoz kötve, bővítésük ingyenes és egyszerű.

A második tipikus probléma: TEÁOR-kódot keresnek ott, ahol ÖVTJ kellene, vagy fordítva. Egy kezdő egyéni vállalkozónak nincs TEÁOR-száma – az csak cégeknek van. Ez nem formai különbség: az egyéni vállalkozói nyilvántartást a NAV vezeti, a cégjegyzéket a cégbíróság. A kétféle rendszer nem kommunikál egymással automatikusan.

Harmadik hiba: az adónem-választás halogatása. A 2022. évi XIII. törvény 4. § (1) bekezdése szerint a KATA-alanyiságot alapesetben a következő hónap első napjával lehet megszerezni – ha az induláskor nem jelentik be, a következő lehetőség a bejelentést követő hónap első napja. Az átalányadózás szintén határidőhöz kötött választás.

Negyedik: az engedélyköteles tevékenységek figyelmen kívül hagyása. Számos ÖVTJ-kód – például egészségügyi, pénzügyi tanácsadási, egyes oktatási vagy biztonsági tevékenységek – hatósági engedélyhez vagy meghatározott szakképzettséghez kötött. A kód bejegyzése önmagában nem jogosít az adott tevékenység végzésére, ha az engedély hiányzik. Jó példa erre a 692002 – Könyvvizsgálat (audit) kód: ez csak kamarai tagsággal (MKVK) végezhető, pusztán a kód bejegyzése ezt nem teszi lehetővé.

Ötödik: a 2025-ös ÖVTJ-átállás figyelmen kívül hagyása. Aki 2024 előtt alapított vállalkozást, annak érdemes ellenőriznie, hogy az automatikusan át nem kódolt tevékenységek esetén megtörtént-e az önkéntes bejelentés.

Az AccountIQ segítsége a vállalkozásindítás során

Az AccountIQ platformon elérhető TEÁOR- és ÖVTJ-kódkereső segít pontosan azonosítani, melyik kód illik a tervezett tevékenységhez – akár szabad szöveges leírás alapján is, nem csupán kódszám szerint. Az AccountIQ platformon az AI-alapú kérdés-válasz funkcióval adó-, könyvelési és jogi kérdések is megválaszolhatók valós idejű jogszabálykereséssel, így a kezdő vállalkozás indítása során nem kell minden részletre külön szakértőt keresni. A kódkeresőkkel és az AI-asszisztenssel egyszerre kezelhető az ÖVTJ- és TEÁOR-azonosítás, az adónem-választás logikájának megértése és a legfontosabb adminisztrációs lépések sorrendjének tisztázása.

Összefoglalás: a legfontosabb tudnivalók

Néhány kulcspont, amelyet érdemes fejben tartani:

• Egyéni vállalkozóknak ÖVTJ-kód kell (hatjegyű szakágazat), cégeknek TEÁOR-kód – a kettő nem helyettesíti egymást.

• A bejelentés jogalapja a 2009. évi CXV. törvény, az eljárás elektronikusan vagy kormányablakon (Közreműködő Szerv) keresztül indítható.

• Kötelező egy főtevékenységet megjelölni, de több kód is bejegyezhető – ezt érdemes kihasználni.

• A 62.10 – Számítógépes programozás a fejlesztő cégek, a 621002 – Egyedi szoftverfejlesztés a fejlesztő egyéni vállalkozók tipikus kódja.

• A 69.20 – Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység a könyvelő és adótanácsadó cégeknek, a 74.12 – Grafikai tervezés, vizuális kommunikáció pedig a dizájncégek jellemző kódja.

• A 2025-ös ÖVTJ-átállás automatikusan nem érintett tevékenységek módosítási határideje 2025. július 1. volt.

• Az adónem-választás – KATA, átalányadó, VSZJA – határidőhöz kötött döntés, nem lehet visszamenőleg korrigálni.