Másodállású egyéni vállalkozó: Adózás és indítás 2026

Egyre több magyarországi munkavállaló dönt úgy, hogy a főállása mellett egyéni vállalkozást is indít. A döntés mögött legtöbbször nem csupán a plusz bevétel reménye áll, hanem egy konkrét pénzügyi logika is: a másodállású egyéni vállalkozó a főfoglalkozású társainál lényegesen kedvezőbb feltételek mellett adózhat, sőt, bizonyos bevételi szint alatt egyáltalán nem kell járulékot fizetnie a vállalkozásából. Ez nem kiskapu, hanem a hatályos jogszabályok által biztosított kedvezmény.

De mitől lesz valaki pontosan „másodállású” vállalkozó? Mit kell bejelenteni, és milyen kódokat kell megadni a regisztrációkor? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre adunk választ, tényszerűen és konkrét számokkal.

Ki lehet másodállású egyéni vállalkozó? Jogosultsági feltételek

A „másodállású” minősítés nem jogi cím, hanem adózási kategória. Az az egyéni vállalkozó számít másodállásúnak – a társadalombiztosítási és adószabályok értelmében –, akinek az egyéni vállalkozói jogviszonya mellett heti 36 órát elérő munkaviszonya áll fenn. Ez a határvonal minden más szabályt meghatároz.

Néhány lényeges részlet, amelyet sokan félreértenek:

• A 36 óra elérése már elegendő – nem kell meghaladni. Aki pontosan heti 36 órában dolgozik alkalmazottként, az már másodállású vállalkozónak minősül adózási szempontból.

• Ha valakinek több munkaviszonya van egyidejűleg, ezek összeszámítandók. Két heti 20 órás szerződés együtt 40 órát ad ki, ami teljesíti a feltételt.

• A nappali tagozatos hallgatói jogviszony ugyanígy kiváltja a munkaviszonyt: a nappali tagozatos diák szintén mellékállású vállalkozóként kezelhető.

• Passzív félév alatt a hallgatói jogviszony nem aktív, ezért az ilyen időszakban a vállalkozó főállásúnak minősül – ez az adminisztrációban is követendő változás.

Azt, hogy ki alapíthat egyéni vállalkozást, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szabályozza. Magyar állampolgár, EU/EGT-tagállam polgára vagy letelepedési engedéllyel rendelkező személy alapíthat egyéni vállalkozást, feltéve, hogy cselekvőképes, és nem áll fenn vele szemben törvényi kizáró ok (például jogerős bírói eltiltás). Korábbi, adótartozással megszüntetett egyéni vállalkozás szintén akadálya lehet az újabb alapításnak.

Az egyéni vállalkozás indítása másodállásban: lépésről lépésre

Az egyéni vállalkozás alapítása ma már teljesen online és ingyenes. A folyamat a Webes Ügysegéden keresztül zajlik, amelyhez Ügyfélkapu+ vagy Digitális Állampolgárság (DÁP) azonosítás szükséges. Az alapítás percek alatt elvégezhető, nincs szükség közjegyzőre, induló tőkére vagy bankszámlára az indításhoz.

A regisztráció legfontosabb lépései:

• Személyes adatok és székhely megadása (általában a lakcím)

• ÖVTJ-kód kiválasztása: ez az egyéni vállalkozók tevékenységi kódrendszere – nem a cégeknek szóló TEÁOR

• Fő tevékenység és esetleges melléktevékenységek megjelölése

• Adózási forma kiválasztása

• A munkaviszony jellegének bejelentése (heti 36 órát elérő munkaviszony)

Az ÖVTJ-kódok legalább 6 jegyűek, és korlátlan számban regisztrálhatók. Utólag – már fennálló vállalkozás esetén is – bővíthetők, szintén ingyenesen és azonnal, a Webes Ügysegéden keresztül. Az ÖVTJ és a TEÁOR két különböző rendszer: az ÖVTJ kizárólag egyéni vállalkozókra vonatkozik, míg a TEÁOR gazdasági társaságok (kft., bt. stb.) esetén alkalmazandó.

A kamarai tagdíj befizetéséről sem szabad megfeledkezni: az alapítástól számított 5 napon belül kell regisztrálni az illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál, a tagdíj évi 5 000 Ft.

A munkaviszony jellegének bejelentése sem automatikus. Az állapotváltozást – például ha valaki főállásúból mellékállásúvá válik – a 24T101E és 24T1041 nyomtatványokon kell bejelenteni a NAV felé.

Adózás és járulékfizetés munka mellett: miért éri meg?

Ez az a pont, ahol a másodállású vállalkozás valódi pénzügyi előnye megmutatkozik. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó köteles havonta legalább a minimálbér – 2025-ben 290 800 Ft/hó – után megfizetni a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot és a 13%-os szociális hozzájárulási adót (szocho). Ez havonta közel 91 000 Ft kötelező teher, bevételtől függetlenül.

A másodállású átalányadózóra ez a minimum nem vonatkozik.

A NAV 2025. január 24-én közzétett tájékoztatója szerint: ha az átalányadózó egyéni vállalkozó a tevékenységét heti 36 órás munkaviszony mellett végzi, akkor a 18,5%-os TB-járulék és a 13%-os szociális hozzájárulási adó alapja a ténylegesen megszerzett, átalányban megállapított, SZJA-köteles jövedelem. Amíg az adóévben az átalányban megállapított jövedelem nem haladja meg az 1 744 800 Ft-ot (az éves minimálbér fele, 2025-ben), addig sem TB-járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.

Mennyi ez bevételben kifejezve? Az 1995. évi CXVII. törvény (SZJA tv.) 52. § szerinti átalányadózásnál az adóköteles jövedelem a bevétel és a vélelmezett költséghányad különbsége. Az általános, 40%-os költséghányad esetén a jövedelem a bevétel 60%-a. Az 1 744 800 Ft-os adómentes jövedelem így 2 908 000 Ft éves bevételnek felel meg. Ha valaki tehát évi 2,9 millió forintnál kevesebbet számláz ki, és heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik, a vállalkozásából egyetlen forint közterhet sem fizet.

A bevételi határok tevékenységtípusonként változnak:

• 40%-os költséghányad (általános eset): adómentes bevételi határ 2 908 000 Ft/év

• 80%-os költséghányad (pl. egyes kézműipari, feldolgozóipari tevékenységek): adómentes bevételi határ 8 724 000 Ft/év

• 90%-os költséghányad (kizárólag kiskereskedelmi tevékenység): adómentes bevételi határ 17 448 000 Ft/év

Az átalányadózás bevételi plafonja 2025-ben az éves minimálbér tízszerese, azaz 34 896 000 Ft. Kiskereskedelmi tevékenység esetén ez az éves minimálbér ötvenszerese: 174 480 000 Ft. Ezeket a határokat az SZJA tv. 52. §-a rögzíti.

Ami az adminisztrációt illeti: a járulékmentesség nem jelenti a bevallási kötelezettség megszűnését. A '58-as bevallást minden negyedévet követő hónap 12-éig be kell küldeni, akár nullásan is, mivel a biztosítási jogviszonyra tekintettel adatszolgáltatási kötelezettség fennáll.

A helyi iparűzési adót (HIPA) szintén figyelembe kell venni: mértéke önkormányzatonként eltérő, de legfeljebb a nettó árbevétel 2%-a. Sok kisvállalkozó a tételes HIPA-fizetési formát választja, amely 2025-ben évi 50 000 Ft átalányt jelent, ha az árbevétel nem haladja meg a 25 millió Ft-ot.

Adminisztráció és könyvelés: hogyan tartsuk kézben a pénzügyeket?

Az átalányadózás egyik legvonzóbb tulajdonsága a viszonylagos egyszerűsége. Teljes körű, tételes könyvelés helyett elegendő bevételi nyilvántartást vezetni – a felmerült költségeket nem kell tételesen igazolni, mivel azokat a törvény vélelmi alapon, a bevételből számított fix hányaddal veszi figyelembe. Ez különösen értékes annak, aki nem kíván könyvelőre támaszkodni a mindennapi adminisztrációhoz.

Ugyanakkor van néhány pont, ahol könnyű hibázni:

• Áfa-kérdés: az átalányadózás és az áfa egymástól független rendszer. Aki évente 12 millió Ft alatti bevételt ér el, élhet az alanyi adómentességgel – de ezt külön kell vizsgálni, és a választást be kell jelenteni.

• Bevételi határ figyelése: ha az éves bevétel meghaladja az átalányadó plafonját, az adózó visszamenőlegesen, az adóév elejétől köteles áttérni a vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA) rendszerére, ami lényegesen bonyolultabb elszámolással jár.

• Az adómentes határ nem arányosítandó: az 1 744 800 Ft-os SZJA-mentes jövedelemkeret nem osztódik időarányosan. Ha valaki év közben alapít vállalkozást, az egész évi keretet figyelembe veheti – ezt a NAV tájékoztatója is megerősíti.

• Negyedéves előlegfizetés: ha az adóköteles jövedelem meghaladja az adómentes határt, az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

A számlázásra is érdemes figyelni: az egyéni vállalkozónak a kibocsátott számlákat nyilvántartásba kell vennie, és a NAV Online Számla rendszerébe kell adatot szolgáltatnia, ha az áfaalanyiság fennáll. Alanyi mentesség esetén az adatszolgáltatás is egyszerűsödik, de a bevételeket akkor is rögzíteni kell.

Az AccountIQ platformon az ÖVTJ kódkereső segítségével gyorsan megtalálhatja a tervezett tevékenységéhez tartozó kódot – legyen szó IT-tanácsadásról, grafikai munkáról, oktatásról vagy kézműves tevékenységről. Az AccountIQ platform AI-alapú kérdés–válasz funkciója emellett az átalányadó-számítással, a bevételi korlátok figyelésével és a bejelentési határidőkkel kapcsolatos kérdésekre is valós idejű, jogszabályokra hivatkozó válaszokat ad – anélkül, hogy könyvelőhöz kellene fordulni minden egyes részletkérdéssel.

Összefoglalás: a legfontosabb számok egy helyen

A másodállású egyéni vállalkozó státusz lényege egyetlen mondatban: ha legalább heti 36 órás munkaviszonya van, és átalányadózást választ, évi 2 908 000 Ft bevételig (40%-os költséghányad esetén) semmilyen járulékot vagy SZJA-t nem fizet a vállalkozásából.

• Adómentes jövedelemhatár 2025-ben: 1 744 800 Ft (éves minimálbér fele)

• Ennek megfelelő adómentes bevétel (40% ktg. hányaddal): 2 908 000 Ft/év

• Átalányadó bevételi plafon 2025-ben: 34 896 000 Ft/év

• TB-járulék mértéke: 18,5% – de másodállásban csak a tényleges, SZJA-köteles jövedelem után

• Szociális hozzájárulási adó (szocho): 13% – szintén csak a tényleges jövedelem után, minimum alap nélkül

• Kamarai tagdíj: 5 000 Ft/év, alapítástól számított 5 napon belül esedékes

• Bevallási kötelezettség: '58-as bevallás negyedévente, nullásan is

A szabályok ismerete és betartása fegyelmezett nyilvántartást igényel, de a rendszer felépítése valóban kedvez a munka mellett vállalkozóknak. A döntés előtt mindenképpen ajánlott az egyéni körülményeket is mérlegelni – különösen, ha KATA-előzménye van, vagy több egyidejű jogviszonya áll fenn.