Otthon készített dolgok eladása: 2026-os útmutató

Egyre több magyar alkotó jut el oda, hogy a hétköznapokban szinte véletlenül születnek meg a termékei — egy sor kézzel kötött kendő, tucatnyi illatgyertya, agyagból formált bögre sorakozik a polcon —, és egyszer csak felmerül a kérdés: mi kellene ahhoz, hogy ezt legálisan is el lehessen adni? Az otthon készített dolgok eladása nem bonyolult, de néhány szabályt be kell tartani. Adószámot kell igényelni, a megfelelő tevékenységi kódot (TEÁOR vagy ÖVTJ) be kell jegyeztetni, és tisztában kell lenni azzal, mikor maradhat valaki magánszemély, és mikor szükséges egyéni vállalkozóvá válni.

Ez az útmutató pontosan ezt járja végig — konkrét kódszámokkal és valós szabályokkal, nem általánosságokkal.

Kézműves termékek értékesítése: TEÁOR-kódok és jogi keretek

A TEÁOR-kódrendszer társas vállalkozások (kft., bt. stb.) számára határozza meg a gazdasági tevékenységek besorolását, de az egyéni vállalkozókat is ugyanezek az alapkódok irányítják — az ő esetükben az ÖVTJ (Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke) adja a részletesebb, hatjegyű kódokat, amelyek első négy számjegye megegyezik a TEÁOR-kóddal.

A kézműves termékek két nagy csoportba oszthatók: az egyik az előállítás (gyártás), a másik az értékesítés (kiskereskedelem). A legtöbb alkotónak mindkét típusú kódra szüksége van.

Gyártáshoz kapcsolódó TEÁOR-kódok kézműves termékekhez:

• 32.12 – Ékszer és kapcsolódó termék gyártása: kézzel készített fémékszerek, drágakővel díszített tárgyak előállítása.

• 32.13 – Divatékszer és kapcsolódó termék gyártása: nem nemesfémből készült divatos ékszerek, gyöngyös karkötők, fülbevalók.

• 32.99 – Egyéb m.n.s. feldolgozóipari tevékenység: ez az a gyűjtőkategória, ahová az otthoni kézműves tevékenységek döntő többsége esik. Ide tartozik a gyertya- és gyertyaféleség-gyártás, a művirág és műlombdísz készítése, a dekorációs festés (papírra, fára, üvegre, kerámiára), valamint a művirágcsokor és hasonló termékek előállítása.

• 13.9 – Egyéb textiláru gyártása: kézzel kötött, horgolt, varrott textiltermékek — pl. takarók, sapkák, bevásárlószatyrok — gyártása.

• 23.4 – Porcelán-, kerámiatermék gyártása: fazekasság, kézzel formált kerámiaedények és dísztárgyak előállítása.

Értékesítéshez kapcsolódó TEÁOR-kódok:

• 47.78 – Egyéb új áru kiskereskedelme: az ajándéktárgyak, emléktárgyak és kézművesáruk bolti vagy piaci kiskereskedelme ebbe a kódba tartozik. Az ÖVTJ szintjén belül a 477803 – Népművészeti ajándéktárgy-kiskereskedelem és a 477813 – Ajándéktárgy-kiskereskedelem kódok a leggyakrabban használtak kézműves értékesítésnél.

• 47.77 – Óra-, ékszer-kiskereskedelem: ha valaki kizárólag ékszereket értékesít, ez a kód pontosabb választás lehet a 47.78 helyett.

Az online értékesítésre — akár a Meskán, az Etsyn, saját webáruházban vagy közösségi médián keresztül — az internetes kiskereskedelem kódja is szóba jöhet. Az ellenőrzött információk alapján az ilyen tevékenység a 47.91 – Csomagküldő, internetes kiskereskedelem kód alá sorolható, amely minden termék internetes értékesítési formáját lefedi.

Az ajándéktárgy-készítés TEÁOR-besorolásánál tehát általában a 32.99 (gyártás) és a 47.78 (értékesítés) páros a kiindulópont. Ha valaki az értékesítés mellett maga is gyártja a terméket, mindkét kódot célszerű bejegyeztetni.

Adószámos magánszemély vagy egyéni vállalkozó? Kézműves tevékenység adózása

Ez a kérdés az egyik leggyakoribb bizonytalansági pont az alkotók körében. A két státusz logikája alapvetően eltér.

Az adószámos magánszemély olyan természetes személy, aki adószámot igényel a NAV-tól, de nem vállalkozóként, hanem saját kockázatára végzi tevékenységét. Kézműves alkotók esetében ez jogszerű lehet: ha valaki saját maga állít elő termékeket, és azokat alkalomszerűen értékesíti, az 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 16. §-a alapján önálló tevékenységből származó jövedelemként kell a bevételt bevallani. A jövedelmet az éves személyijövedelemadó-bevallásban kell feltüntetni, az szja mértéke 15%.

A határvonal azonban elmosódik, ha a tevékenység rendszeressé és jövedelemszerzési célúvá válik. A szakmai álláspont szerint adószámos magánszemélyként olyan tevékenység végezhető ebben a formában, ahol a bevétel bizonytalan — az alkotó készít, de nem tudja biztosan, eladja-e. Amint valaki rendszeresen és megrendelésre gyárt, a tevékenység jellege megváltozik, és szükségessé válik az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való belépés.

Miért számít ez? Mert a különbség alapvetően befolyásolja az adóterhelés szerkezetét:

• Adószámos magánszemélyként nincs iparűzési adó és kamarai tagdíj.

• Egyéni vállalkozóként iparűzési adót kell fizetni a székhely szerinti önkormányzat felé (általában az árbevétel 2%-át), és évi 5 000 Ft kamarai tagdíjat is a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának.

• Ha a vevő cég (kifizető), adószámos magánszemélyként a kifizetőre hárul az szja-előleg levonásának kötelezettsége, amit sok vállalkozás adminisztratív teherként érzékel, és inkább egyéni vállalkozótól vásárol.

Az áfa alanyi mentesség 2025-ben 18 millió forintos értékhatárig érvényesíthető (a 2007. évi CXXVII. törvény módosított szabályai szerint, a korábbi 12 milliós határ helyett). Ez azt jelenti, hogy amíg az éves bevétel nem éri el ezt az összeget, nem kell áfát felszámítani a vevőknek — és ezzel együtt az anyagbeszerzések áfája sem vonható le, így az a költségek részévé válik.

Online értékesítésnél — legyen szó webáruházról, Etsy-ről vagy Meskáról — mindenképpen számlát kell kibocsátani minden vásárló felé. Nyugtaadás kizárólag személyes, készpénzes átadásnál elegendő. Ez az egyik leggyakoribb adminisztrációs hiba a kézműves értékesítők körében.

A kézműves termékek készítése és értékesítése lépésről lépésre

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb lépéseket, amelyekkel egy hobbi törvényes üzletté válhat.

1. A tevékenység jellegének meghatározása

Döntsük el, milyen termékeket készítünk, és milyen formában értékesítjük azokat. Ez határozza meg a szükséges TEÁOR- vagy ÖVTJ-kódokat. Gyártás és saját termék értékesítése esetén mindkét oldalt le kell fedni a kódokkal.

2. A megfelelő jogi forma kiválasztása

Alkalomszerű, bizonytalan bevételű értékesítésnél az adószámos magánszemély státusz elegendő lehet. Ha a tevékenység rendszeressé válik, vagy cégeknek is értékesítünk, egyéni vállalkozói regisztrációra van szükség — ez az Ügyfélkapun keresztül, a Webes Ügysegéd felületén intézhető.

3. Adószám igénylése és tevékenységi kód bejegyzése

Adószámos magánszemélyként a T101-es nyomtatványon lehet adószámot igényelni a NAV-nál. Egyéni vállalkozóként az ÖVTJ-kódok kiválasztása a regisztrációs folyamat része. A kézműves termékek értékesítésénél jellemzően a 32.99 és a 47.78 alá eső ÖVTJ-kódok jönnek szóba — például a 477803 (Népművészeti ajándéktárgy-kiskereskedelem) vagy a 477813 (Ajándéktárgy-kiskereskedelem).

4. Számlázás beállítása

Online értékesítésnél a NAV-hoz bejelentett számlázóprogramra van szükség. Minden kimenő számla adatát valós időben vagy meghatározott időn belül be kell küldeni az Online Számla rendszerbe.

5. Bevételek nyilvántartása és adóbevallás

Az anyagköltségek és egyéb kiadások bizonylatainak gyűjtése csökkentheti az adóalapot. Az éves szja-bevallást május 20-ig kell benyújtani (a munkáltatótól származó jövedelemmel együtt).

Hogyan automatizálhatja adminisztrációját kézműves alkotóként?

A kézműves vállalkozás szépségét az alkotás adja — nem a számlák rendezgetése és a tevékenységi kódok böngészése. Az AccountIQ platformon az AI-alapú kérdés–válasz funkció segítségével azonnal választ kaphat arra, hogy az Ön konkrét tevékenységéhez pontosan melyik TEÁOR- vagy ÖVTJ-kód illik, és milyen adókötelezettségek vonatkoznak rá. A beépített TEÁOR- és ÖVTJ-kódkereső lehetővé teszi, hogy néhány másodperc alatt megtalálja a gyártáshoz és az értékesítéshez szükséges kódokat is — anélkül, hogy órákat töltene KSH-dokumentumok böngészésével. Ha konkrét számviteli vagy adózási kérdése merül fel, az AI valós idejű jogszabálykereséssel ad tájékoztatást, így nem kell általános fórumbejegyzésekre hagyatkoznia.

Összefoglalás: a legfontosabb kódok és tudnivalók

Az otthon készített dolgok eladása Magyarországon rendezett jogi keretek között végezhető — az első lépés a megfelelő kód és jogi forma kiválasztása. A leggyakrabban használt TEÁOR-kódok kézműves tevékenységnél:

• 32.99 – Egyéb m.n.s. feldolgozóipari tevékenység: gyertya, dekoráció, művirág, vegyes kézműves termékek gyártása

• 32.12 – Ékszer és kapcsolódó termék gyártása

• 32.13 – Divatékszer és kapcsolódó termék gyártása

• 13.9 – Egyéb textiláru gyártása: kötött, horgolt, varrt termékek

• 23.4 – Porcelán-, kerámiatermék gyártása

• 47.78 – Egyéb új áru kiskereskedelme: ajándéktárgy, kézművesáru értékesítése (ÖVTJ-szinten: 477803, 477813)

• 47.77 – Óra-, ékszer-kiskereskedelem: ha kizárólag ékszereket értékesít

Adószámos magánszemélyként az alkalomszerű, bizonytalan kimenetelű kézműves értékesítés lehetséges — de ha a tevékenység rendszeressé és megrendelésalapúvá válik, egyéni vállalkozói regisztrációra van szükség. Az áfa alanyi mentesség 2025-ben 18 millió forintig igénybe vehető. Online értékesítésnél minden esetben számlát kell kiállítani.