ÖVTJ kódok 2026: Útmutató és az ÖVTJ-TEÁOR fordítókulcs

Az ÖVTJ-kód — azaz az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékének kódszáma — az egyéni vállalkozók számára ugyanolyan alapvető azonosító, mint a cégeknek a TEÁOR-kód. Mégis sokan téves kódot regisztrálnak mellé, tévesen jelölik meg a főtevékenységet, vagy 2025 elején egyszerűen elfelejtik ellenőrizni, hogy a NAV átvezette-e az új kódrendszerre a korábbi besorolásukat. Az eredmény: helytelen adózási kategória, elveszett tevékenység a nyilvántartásból, esetleg adóhiány.

Ez a cikk végigveszi az ÖVTJ-rendszer lényegét, a fordítókulcs működését és azt, hogy a rosszul megválasztott kód milyen adózási következményekkel járhat.

Mi az az ÖVTJ kód, és miért elengedhetetlen a vállalkozásindításhoz?

Az ÖVTJ jogszabályi alapja a 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet, amely az egyéni vállalkozók tevékenységeinek nyilvántartását és statisztikai osztályozását szolgálja. A kódrendszert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fejleszti és frissíti, de a bejelentett tevékenységi köröket a NAV tartja nyilván.

A rendszer logikája egyszerű: az ÖVTJ-kód hat számjegyből áll. Az első négy számjegy pontosan megegyezik a TEÁOR-szakágazati kóddal. Az ötödik és a hatodik számjegy az adott szakágazaton belüli, egyéni vállalkozásra jellemző tevékenységeket bontja tovább – az általános TEÁOR-nál részletesebb szinten. Például a 621002 kód (Egyedi szoftverfejlesztés) első négy jegye megfelel a TEÁOR 62.01 szakágazatnak (Számítógépes programozás), az 5–6. számjegy (02) jelzi, hogy ezen belül pontosan szoftverfejlesztésről van szó.

Csak a hatjegyű kódok regisztrálhatók egyéni vállalkozóként. A négyjegyű szintű csoportok csupán osztályozási csomópontok, tevékenységként nem vehetők nyilvántartásba.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a főtevékenységet és az egyéb tevékenységeket is — ezt a 2009. évi CXV. törvény 6. § (1) bekezdés c) pontja írja elő. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése és minden változtatás elektronikusan, a Webes Ügysegéden keresztül intézhető.

Hogyan használd az ÖVTJ fordítókulcsot a TEÁOR kódokhoz?

2025. január 1-jén a TEÁOR’08-at felváltotta a TEÁOR’25, ami az ÖVTJ-t is jelentősen átalakította. Az átállás szabályait a 2009. évi CXV. törvény 38/F. §-a rögzíti.

A folyamat két lépésben zajlott. Az első lépésben a NAV 2025. január 31-ig automatikusan módosította azokat az ÖVTJ-kódokat, amelyek a TEÁOR’08 és az új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs alapján egyértelműen, egy az egyben átsorolhatók voltak. Ezekhez az egyéni vállalkozónak nem kellett semmit tennie.

A második lépésben viszont azokat a kódokat, ahol a régi kód több új kódra bomlott, (úgynevezett 1:n kapcsolat), a NAV nem tudta automatikusan átvezetni. Ezeknél az egyéni vállalkozónak 2025. július 1-jéig kellett bejelentenie az új, hatályos ÖVTJ-kód szerinti tevékenységét. Aki ezzel a határidővel nem foglalkozott, annak a régi kódjai 2025. augusztus 31-ével, visszamenőlegesen 2024. december 31-ei hatállyal kerülnek hivatalból lezárásra a nyilvántartásban.

A fordítókulcsok a KSH honlapján érhetők el. Az ÖVTJ fordítókulcs az egyéni vállalkozókra vonatkozik, a TEÁOR fordítókulcs a cégek számára készült — a kettő nem ugyanaz, még ha az első négy számjegy azonos is.

Hogyan kell használni? Töltsd le a NAV-os törzsadataidat, vagy nézd meg az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában az adószámod alapján a jelenlegi kódjaidat. Ezeket keresd meg a fordítókulcs bal oldali (régi) oszlopában, majd olvasd le, mi szerepel mellettük az új oszlopban. Ha egyetlen új kód felel meg, nincs tennivaló — a NAV már elvégezte az átvezetést. Ha a régi kód több újra bomlik, ki kell választani a ténylegesen végzett tevékenységnek megfelelőt, és be kell azt jelenteni.

Néhány példa a leggyakoribb egyéni vállalkozói tevékenységek 2025-ös ÖVTJ-kódjaira:

• 621002 – Egyedi szoftverfejlesztés (szoftverfejlesztők, programozók)

• 621004 – Weblap tervezése, webdizájn (webdizájnerek, frontend-fejlesztők)

• 692003 – Könyvelés (könyvelők, pénzügyi adminisztrátorok)

• 692004 – Adószakértés, adó-szaktanácsadás

• 743001 – Szakfordítás (írott fordítás)

• 742001 – Fényképészet (esküvői, portré-, reklámfotózás)

• 855903 – Nyelvi magánoktatás (nyelvtanárok)

• 494101 – Közúti teherszállítás (teherfuvarozók)

A 621002 és a 621004 kódok 2025-ben kerültek be az ÖVTJ-be — korábban ez a szint nem létezett. Aki régebben az általánosabb IT-programozói kóddal volt nyilvántartva, annak érdemes ellenőriznie, hogy az automatikus átvezetés pontosan melyik új kódra mutat.

Gyakori hibák a tevékenységi körök kiválasztásakor és azok adózási vonzatai

Az ÖVTJ-kód nem csupán nyilvántartási formalitás. Az átalányadózásban közvetlenül meghatározza, melyik költséghányad alkalmazható — ez pedig komoly különbséget jelent az adóterhelésben.

Az 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 53. §-a háromféle költséghányadot ismer. Az általános eset a 40%-os költséghányad, ami azt jelenti, hogy a bevétel 60%-a után kell adót fizetni. A törvény 53. § (2) bekezdése taxatívan — vagyis zárt listán — sorolja fel azokat a tevékenységeket, amelyekre 80%-os költséghányad érvényesíthető (adóalap: a bevétel csupán 20%-a). Kiskereskedelmi tevékenység esetén 90%-os a költséghányad.

A törvény 2025-től az irányadó tevékenységeket már ÖVTJ’24 kódokkal azonosítja. A 80%-os listán szerepel például a fodrászat (ÖVTJ’24 9602), a fényképészet (ÖVTJ’24 7420), az építőipari kivitelezés (ÖVTJ’24 41–42), a gépjárműjavítás (ÖVTJ’24 4520) és a taxis személyszállítás (ÖVTJ’24 4932). Az IT-fejlesztés, a webdizájn és a könyvelés nem szerepel ezen a listán — mindháromra az általános 40%-os szabály vonatkozik.

Első tipikus hiba: valaki szoftverfejlesztőként dolgozik, de a nyilvántartásban téves kóddal szerepel, és úgy gondolja, hogy a 80%-os szabály rá is alkalmazható. A valóság: a 621002 (szoftverfejlesztés) és a 621004 (webdizájn) is a 40%-os kategóriába esik. Ennek nincs köze a bejelentett kódhoz — ha valaki 80%-ot alkalmaz ott, ahol csak 40% jár, adóhiány keletkezik.

Második tipikus hiba: egyetlen ÖVTJ-kód regisztrálása ott, ahol a ténylegesen végzett tevékenység több kódot érintene. Egy webfejlesztő, aki kódot ír és grafikai tervezést is végez, mindkét kódot regisztrálhatja — nincs korlát arra, hogy hány tevékenység szerepeljen a nyilvántartásban. A főtevékenységet (azt, amelyből a legtöbb bevétel várható) külön kell megjelölni.

Harmadik tipikus hiba: az átállás utáni kódok ellenőrzésének elmulasztása. Ha a NAV által automatikusan átvezetett kód nem fedi le pontosan a végzett tevékenységet — például azért, mert a régi egységes kód az újban két részre bomlott —, akkor a vállalkozónak aktívan kell intézkednie. A Webes Ügysegéden a változásbejelentés elvégezhető, az adószámos magánszemélyek pedig a 25T101 jelű NAV-adatlapot vehetik igénybe.

Negyedik tipikus hiba: a fordítókulcs keverése. A TEÁOR fordítókulcs a cégek számára készült, az ÖVTJ fordítókulcs az egyéni vállalkozók és adószámos magánszemélyek számára. A kétféle dokumentum nem azonos — az ÖVTJ az első négy számjegy szintjén ugyan követi a TEÁOR-t, de az 5–6. számjegy szintjén saját, részletesebb bontást alkalmaz.

AccountIQ: ÖVTJ kódkeresés és adójogi kérdések egy helyen

Az ÖVTJ-kódrendszer eligazodást igényel — különösen most, amikor az új TEÁOR’25 alapú struktúra és az átállási kötelezettségek egymással párhuzamosan vannak jelen. Az AccountIQ platformon az ÖVTJ-kódkereső segítségével egyéni vállalkozók gyorsan megtalálhatják a tevékenységüknek megfelelő hatjegyű kódot, böngészhetnek a teljes ÖVTJ’25 jegyzékben, és összehasonlíthatják a régi és az új kódokat. Ha adózási kérdés merül fel — például hogy egy adott ÖVTJ-kód alapján melyik átalányadó-kategória alkalmazható —, az AI-alapú kérdés-válasz funkció valós idejű jogszabálykereséssel ad választ, hivatkozva az Szja tv. és az Art. vonatkozó paragrafusaira.

Összefoglalás: a legfontosabb tudnivalók az ÖVTJ kódokról

Az ÖVTJ-kód a 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet alapján kötelező az egyéni vállalkozók tevékenységének nyilvántartásához. A hatjegyű kódszerkezet első négy számjegye azonos a TEÁOR-szakágazattal, az utolsó kettő az egyéni vállalkozói tevékenységet bontja tovább.

A 2025-ös TEÁOR-váltással az ÖVTJ is megváltozott. A NAV az egyértelmű eseteket automatikusan átvezette 2025. január 31-ig. Ahol a régi kód több újra bomlott, ott a bejelentési kötelezettség az egyéni vállalkozót terhelte — 2025. július 1-jei határidővel. Az elmaradt bejelentés következménye: a régi kódok 2025. augusztus 31-én, visszamenőlegesen 2024. december 31-ei hatállyal kerülnek törlésre.

Az átalányadózásban az Szja tv. 53. §-a alapján a kód meghatározza az alkalmazható költséghányadot: a legtöbb szellemi szolgáltatás (IT, könyvelés, tanácsadás) a 40%-os, bizonyos kézműves és fizikai tevékenységek (fodrászat, fényképészet, építőipari kivitelezés) a kedvezőbb 80%-os kategóriába tartoznak. A bejelentett kód és a tényleges bevétel forrásának összhangja a NAV-ellenőrzések egyik fő vizsgálati pontja.