ÖVTJ kódok és kereső 2026: Tevékenységi körök útmutatója

Ha egyéni vállalkozást indít, az egyik első feladat az ÖVTJ-kódok kiválasztása. Sokan félvállról veszik ezt a lépést – aztán utólag derül ki, hogy a választott tevékenységhez szakképesítés vagy hatósági engedély kell. Ebben a cikkben végigvesszük, hogyan működik az ÖVTJ kereső, mire kell figyelni a kódválasztásnál, és pontosan mely tevékenységek végezhetők végzettség nélkül.

Hogyan működik az ÖVTJ kereső, és miért fontos a pontos választás?

Az ÖVTJ – vagyis az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke – az egyéni vállalkozók hivatalos tevékenységosztályozási rendszere. Jogi alapja a 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet, amelyet a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) vezet és rendszeresen frissít. A rendelet kimondja, hogy az önálló vállalkozók tevékenységeit a Jegyzék szerint, annak legmélyebb, 6 számjegyű szintjén kell azonosítani.

A kódrendszer hierarchikus: szekció, ágazat, csoport, majd a 6 jegyű szakágazat. Regisztrálni kizárólag 6 jegyű kódot lehet – a rövidebb változatok csupán osztályozási csomópontok, önmagukban nem jegyezhetők be. Lényeges különbség a TEÁOR-hoz képest: míg a TEÁOR a cégek (kft., bt., zrt. stb.) kódrendszere, és 4 karakteres, addig az ÖVTJ az egyéni vállalkozóké, és mindig 6 számjegyű.

A 2025-ös ÖVTJ-frissítés komoly átstrukturálást hozott: 755 új kód jelent meg, 674 kódot töröltek. Ha korábban regisztrált kódokkal dolgozik, érdemes mielőbb ellenőrizni, hogy azok továbbra is érvényesek-e. Az ÖVTJ-kódkereső segít megtalálni a megfelelő szakágazatot – érdemesebb időt szánni erre, mint utólag a NAV-nál korrigálni.

Több kód is regisztrálható egyszerre, nincs szigorú felső határ. Egy kódot azonban kötelezően főtevékenységként kell megjelölni. A módosítás a NAV Webes Ügysegédén keresztül intézhető, és nem jár különösebb bürokratikus teherrel – de nem érdemes halogatni, ha változik a tevékenység.

Végzettség nélküli tevékenységi körök listája: mit indíthatunk szakképesítés nélkül?

Az egyéni vállalkozás végzettség nélkül is indítható – ha a választott tevékenységhez nem ír elő jogszabály kötelező képesítést. A 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről rögzíti az alapelvet: képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Ami e körön kívül esik, azt szakképesítés igazolása nélkül lehet végezni.

A törvény ennél tovább megy: még ha egy adott tevékenység képesítéshez kötött is, az egyéni vállalkozó akkor is végezheti, ha olyan személyt von be személyes közreműködőként, aki maga rendelkezik a szükséges képesítéssel. Ez az úgynevezett „képesített közreműködő” szabály, amelyet a törvény kifejezetten rögzít.

A szabadon végezhető tevékenységek köre tág. Az alábbiakban konkrét, ellenőrzött ÖVTJ-kódokat sorolunk fel a legnépszerűbb területekről:

• Szoftverfejlesztés: 621002 – Egyedi szoftverfejlesztés; 621001 – Számítógépes programozás m.n.s.

• Webfejlesztés, webdizájn: 621004 – Weblap tervezése (webdizájn)

• IT-tanácsadás: 622001 – Egyéb számítástechnikai szakértés, tanácsadás

• Fotózás: 742001 – Fényképészet m.n.s. (portré, esküvő, termékfotózás, rendezvény)

• Grafikai tervezés: 741201 – Grafikai tervezés, vizuális kommunikáció

• Fordítás: 743001 – Szakfordítás; 743003 – Tolmácsolás

• Marketing, reklám: 731101 – Reklámtervezés, -készítés, -elhelyezés

• Takarítás (irodákban, épületekben): 812201 – Egyéb épület-, ipari takarítás m.n.s.

• Háztartási takarítás: 812102 – Takarítás, tisztítás háztartásnál

• Kertészet, parkgondozás: 813001 – Zöldterület-kezelés; 813002 – Házikertgondozás

• Teherfuvarozás: 494101 – Közúti teherszállítás

Ezek egyikéhez sem kell diploma vagy szakképesítési bizonyítvány a tevékenység megkezdéséhez. A kód regisztrálása után az adminisztratív kötelezettségek teljesítésével a tevékenység megkezdhető. Ez persze nem jelenti azt, hogy más kötelezettség ne vonatkozhatna Önre – például élelmiszert érintő tevékenységnél hatósági bejelentés kell, de ez a képesítéstől független.

Hogyan változott a képesítési rendszer 2018-tól napjainkig?

Sokan keresnek a „képesítéshez nem kötött tevékenységek listája 2018” vagy „2019” kulcsszavakra, és joggal: az elmúlt években több fontos változás is érintette a rendszert. A 2018 előtti állapothoz képest a legjelentősebb átalakulás a 2020-as szakképzési reform volt, amely a korábbi OKJ (Országos Képzési Jegyzék) rendszert váltotta fel. A 2019. évi LXXX. törvény alapján bevezetett új szakképzési struktúra más bizonyítványokat és képesítési megnevezéseket eredményezett – a korábban szerzett OKJ-s bizonyítványok ugyanakkor általában ma is elfogadottak.

2018-ban és 2019-ben a képesítési előírások rendszere lényegében stabil volt: az ÖVTJ melléklete jelölte, hogy az egyes szakágazatok képesítéshez kötöttek-e, és az ágazati jogszabályok írták elő a konkrét feltételeket. Ez az alaplogika azóta sem változott – amit módosítottak, az a képesítések tartalma és elnevezése, nem pedig a rendszer működési elve.

A 2025-ös ÖVTJ-reform a kódrendszer felépítését érintette, nem a képesítési szabályokat. Az alapelvet a 2009. évi CXV. törvény rögzíti, és ez változatlan maradt. Aki tehát 2018-ban vagy 2019-ben végzettség nélkül végezhette a szoftverfejlesztést, a fotózást vagy a fordítást, az 2025-ben is végezheti – a kódszám esetleg más lett, de a képesítési kötelezettség nem keletkezett újra.

Szakképesítéshez és engedélyhez kötött tevékenységek

A törvény logikája szerint az ÖVTJ maga nem tartalmaz képesítési előírásokat – ezeket ágazati jogszabályok rögzítik. Egy kód regisztrálása tehát nem jelent automatikusan jogosultságot: az adott szakmai törvénynek is meg kell felelnie.

A szakképesítéshez kötött területek közé tartoznak:

• Egészségügyi tevékenységek – orvosi diploma és nyilvántartásba vétel szükséges (2003. évi LXXXIV. törvény alapján)

• Könyvvizsgálat – könyvvizsgálói oklevél és kamarai tagság (MKVK)

• Építési, tervezési tevékenységek – mérnöki vagy építész diploma, kamarai tagság (244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet)

• Gázszerelés, villanyszerelés – szakképesítés és szakhatósági engedély

• Kozmetikus, fodrász – ágazati szakmai képesítés (21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet)

• Gépjárművezető-oktatás – forgalmi vizsgáztatói engedély (243/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet)

• Mérlegképes könyvelés – mérlegképes könyvelői vizsga (2000. évi C. törvény)

Külön kategória az engedélyköteles ÖVTJ terület, ahol nem elegendő a képesítés, hanem hatóság által kiadott engedélyre is szükség van:

• Taxis személyszállítás (493301) – személytaxi-engedély szükséges a közlekedési hatóságtól

• Vendéglátás, éttermi szolgáltatás – élelmiszerlánc-felügyeleti bejelentés (NÉBIH, illetve járási hivatal)

• Szállásadás – önkormányzati bejelentés és NTAK-regisztráció

• Pénzügyi közvetítés – MNB-engedély vagy nyilvántartásba vétel (a 2013. évi CCXXXVII. törvény alapján)

• Utazásszervezés – kormányhivatali engedély és vagyoni biztosíték

A leggyakoribb hiba az, hogy valaki regisztrál egy kódot, megkezdi a tevékenységet, majd egy hatósági ellenőrzés során kiderül: az adott területen engedély is kellene. Ennek megelőzése egyszerű: a regisztráció előtt ellenőrizze az ágazati szabályokat, ne csak azt, hogy a kód megtalálható-e az ÖVTJ-ben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai Vállalkozói Információs Rendszere (KAVIR) ingyenesen elérhető, és tevékenységenként mutatja a képesítési, engedélyezési és bejelentési feltételeket.

Szakirányú végzettséget nem igénylő vállalkozói tevékenységek adminisztrációja

Az, hogy egy tevékenység végzettség nélkül végezhető, nem azt jelenti, hogy nincs adminisztráció. A könyvelés, az adóbevallás és a számlázás attól függetlenül kötelező, hogy a kódhoz szükséges-e diploma.

Egyéni vállalkozóként az alapértelmezett adózási forma a vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA), de sokan választják az átalányadózást, esetleg a KATA utódrendszerét. Az adónem megválasztása jelentősen kihat a könyvelési teendőkre és a számlázási kötelezettségekre – ezért érdemes az első bevétel előtt átgondolni, és szükség esetén könyvelővel egyeztetni.

A számlázásra külön figyelmet kell fordítani: a NAV valós idejű adatszolgáltatási kötelezettsége (RTAA) értelmében minden online számlázóprogramból azonnal vagy 24 órán belül el kell küldeni az adatokat az adóhatóságnak. Ez a kötelezettség a szabadon végezhető tevékenységekre is vonatkozik – nincs kivétel.

Több ÖVTJ-kód egyidejű regisztrálása esetén a könyvelésben is pontosan nyilván kell tartani, melyik bevétel melyik tevékenységből származik. Ez nem csupán adminisztratív elvárás: ha egy napon tevékenységi kört bővít vagy engedélyköteles területre lép be, a tiszta nyilvántartás megkönnyíti az átállást.

A szakképesítéshez nem kötött vállalkozások számára is kötelező az iparűzési adó bevallása, az éves szja-bevallás és – ha az áfaküszöböt elérte – az áfa-bejelentkezés. Az 50 millió forintos áfamentességi értékhatár 2025-ben változott: az uniós kis- és középvállalkozói különös szabályozás bevezetésével az alanyi mentesség határai is módosultak, ezért ezt külön érdemes ellenőrizni.

Az AccountIQ ÖVTJ-kódkeresője és AI-asszisztense

Az AccountIQ platformon az ÖVTJ-kódkereső segítségével gyorsan megtalálható a tevékenységhez illő 6 jegyű kód – akár kulcsszavas kereséssel, akár a hierarchián belüli böngészéssel. Ha nem biztos abban, hogy az adott kódhoz szükséges-e képesítés vagy engedély, az AI-alapú kérdés-válasz funkció valós idejű jogszabálykereséssel ad választ, a vonatkozó törvényi hivatkozásokkal együtt. A kódok kiválasztásától az első bevallásig egyetlen felületen kezelhető az egyéni vállalkozás adminisztrációja.

Összefoglalás: a legfontosabb tudnivalók az ÖVTJ-kódokról

Az ÖVTJ-rendszert a 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet szabályozza, és minden egyéni vállalkozónak 6 jegyű kódot kell regisztrálnia. A képesítési kötelezettségeket nem az ÖVTJ, hanem ágazati jogszabályok írják elő – az alapelvet a 2009. évi CXV. törvény rögzíti, és ez lényegében 2018 óta változatlan maradt.

Végzettség nélkül is indítható néhány népszerű terület: szoftverfejlesztés (621002), webdizájn (621004), IT-tanácsadás (622001), fotózás (742001), grafikai tervezés (741201), szakfordítás (743001), takarítás (812201), kertgondozás (813002), teherfuvarozás (494101).

Szakképesítés vagy hatósági engedély kell például az egészségügyi tevékenységekhez, az építési tervezéshez, a taxiszolgáltatáshoz (493301) és a pénzügyi közvetítéshez. A 2025-ös frissítés után érdemes minden korábban regisztrált kódot ellenőrizni – a változás a kódállomány közel 30 százalékát érintette.