TESZOR szám útmutató: Szolgáltatási kódok és kereső (2026)

Ha valaha azt kerested, hogy milyen kódot kell feltüntetni egy számlán, vagy éppen KSH-adatszolgáltatást kell teljesítened, biztosan belefutottál a TESZOR szám fogalmába. Sokan összekeverik az SZJ-vel, mások egyszerűen nem tudják, mire is jó — holott a helyes besorolás komolyan megkönnyítheti az adminisztrációt. Ez az útmutató pontosan ezt tisztázza: mi a TESZOR, hogyan keress kódot, és mit kezdj az SZJ örökségével.

Mi a TESZOR jelentése és miért fontos a vállalkozások számára?

A TESZOR a Termékek és Szolgáltatások Egységes Osztályozási Rendszerének rövidítése. Az Európai Unió CPA (Classification of Products by Activity) szabványának magyar implementációja, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tart fenn. A lényege egyszerű: minden termékhez és szolgáltatáshoz tartozik egy strukturált azonosítószám, amely az egész EU-ban egységesen értelmezhető.

A TESZOR-kódok felépítése szorosan igazodik a TEÁOR-rendszerhez. A hierarchia négy szintből áll: szekció, ágazat, szakágazat és alágazat. Egy tipikus TESZOR szám például így néz ki: 69.20.23 — ez a könyvelési szolgáltatást jelöli. Az első két szám (69) az ágazatot adja meg, a pont utáni két karakter (20) a szakágazatot, a záró kettő (23) pedig az alágazatot.

Gyakorlati szempontból a TESZOR leggyakrabban két területen jelenik meg: a KSH felé teljesítendő statisztikai adatszolgáltatásban és az EU-s, határokon átnyúló ügyletek ÁFA-besorolásánál. A mindennapi belföldi számlázásnál nem kötelező feltüntetni — a 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA-törvény) sem írja elő a TESZOR-kód szerepeltetését a számla kötelező adattartalmaként, és az Online Számla XML-adatstruktúrája sem teszi azt kötelező mezővé.

Ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyható lenne. Közbeszerzési dokumentációban, EU-s pályázatoknál vagy hatósági eljárásokban rendszeresen kérhetik, és a helyes besorolás segít az ÁFA-teljesítési hely meghatározásánál is.

TESZOR szám kereső: Hogyan találjuk meg a megfelelő kódot?

A TESZOR-hierarchia több ezer kódot tartalmaz, és az első találkozáskor ijesztőnek tűnhet. A keresés logikája azonban következetes, ha ismered az alapelveket.

A rendszer szekciókon alapul. Az informatikai szektor például a K szekció alá tartozik ("Távközlés, számítógépes programozás, információtechnológiai szaktanácsadás és egyéb információs szolgáltatások"). Ezen belül az ágazat 62 — Információtechnológiai szolgáltatás —, amelynek két fő ága van:

• 62.10 — Számítógépes programozás, amelyen belül például 62.10.11: IT-alkalmazás tervezése, fejlesztése

• 62.20 — Információtechnológiai szaktanácsadás és számítástechnikai eszközök, rendszerek üzemeltetése, amelyen belül például 62.20.20: Rendszer-, szoftver-szaktanácsadás vagy 62.20.50: Kiberbiztonság-tanácsadási szolgáltatások

A szakmai szolgáltatások az N szekció alatt, a 69.20 szakágazatban találhatók (Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység). Ennek alágazatai nagyon részletesek:

• 69.20.23 — Könyvelés

• 69.20.24 — Bérszámfejtés

• 69.20.31 — Adótanácsadás, adóbevallás készítése vállalkozások részére

• 69.20.10 — Könyvvizsgálói (audit) szolgáltatás

A vendéglátás az I szekcióba tartozik. Az éttermi vendéglátás kódja 56.11, amelyen belül például 56.11.01 az ételszolgáltatás teljes kiszolgálással, 56.11.02 az önkiszolgáló ételszolgáltatás.

Az a tapasztalat, hogy az emberek zöme nem a hierarchiából indul ki, hanem kulcsszóra keres. Ez gyorsabb — feltéve, hogy a keresőeszköz valóban a teljes, friss TESZOR-adatbázisban keres, nem egy elavult forrásban.

SZJ számok vs. TESZOR: Mi változott és hogyan keressük az SZJ-t?

Az SZJ, azaz a Szolgáltatások Jegyzéke, 2015. január 1-jén szűnt meg. A TESZOR váltotta fel — és ez a váltás több szempontból is radikális volt.

Az SZJ kizárólag szolgáltatásokat fedett le, és a kódjai más formátumban néztek ki (például 9220 12 0). A TESZOR ezzel szemben termékekre és szolgáltatásokra egyaránt kiterjed, és teljes mértékben harmonizált az EU CPA-rendszerével. Ez az EU-s statisztikai adatszolgáltatás és az egységes piaci logika miatt volt szükséges.

A gyakorlati következmény: az SZJ-szám-keresőnek 2025-ben nincs valódi létjogosultsága, mert azok a kódok már nem érvényesek. Ha valaki régi szerződésben, határozatban vagy számlán SZJ-számra hivatkozik, azt a megfelelő TESZOR-kódra kell átfordítani. Ehhez nem létezik hivatalos megfeleltetési táblázat minden tételre, ezért a besorolást tevékenységleírás alapján kell elvégezni.

Egy tipikus eset: a régi SZJ-rendszerben az oktatási és képzési szolgáltatások egy helyen szerepeltek. A TESZOR-ban ugyanez szétbontva jelenik meg az 85-ös ágazatban (Oktatás, Q szekció), pl. 85.59.02 az informatikai oktatást jelöli. Ha tehát egy korábbi szerződésben SZJ-kód szerepel, a TESZOR-besorolást a tényleges szolgáltatás tartalmából kell levezetni.

Egy régi félreértést is érdemes eloszlatni: sokan a „szj szám kereső” kifejezésre keresnek, mert azt hiszik, hogy az SZJ valahol még aktív. Nem az. A NAV és a KSH egyaránt a TESZOR-rendszert alkalmazza, az SZJ-kódokra hivatkozó adatszolgáltatást az adóhatóság nem fogadja el.

Gyakori hibák a TESZOR besorolásnál és a számlázás során

Az első és leggyakoribb hiba: túl általános kód választása. A TESZOR logikája éppen az, hogy minél pontosabb alágazatot kell megjelölni. Ha egy webfejlesztő a teljes 62-es ágazatot jelöli meg KSH-adatszolgáltatásban, de valójában IT-alkalmazásfejlesztési munkát végez, akkor a 62.10.11-es kód lenne a helyes választás.

A második tipikus hiba az, hogy valaki a TEÁOR-kódból automatikusan következtet a TESZOR-ra. A két rendszer párhuzamos, de nem ugyanaz. A TEÁOR a vállalkozás fő tevékenységét jelöli a cégnyilvántartásban; a TESZOR az adott termék vagy szolgáltatás statisztikai besorolása. Könyvelő irodánál a TEÁOR szerinti főtevékenység 69.20 lehet, a konkrétan nyújtott szolgáltatás TESZOR-kódja viszont 69.20.23 (könyvelés) vagy 69.20.24 (bérszámfejtés) — attól függően, mit számláznak ki.

Harmadik hiba: az SZJ és a TESZOR összekeverése, amiről már volt szó. De van egy negyedik is, amely kevésbé nyilvánvaló: a TESZOR és a CPV (Common Procurement Vocabulary) keverése. A CPV az európai közbeszerzési eljárásokban használt kód, és bár tematikusan hasonló, teljesen más struktúra. Közbeszerzési ajánlatban CPV, statisztikai adatszolgáltatásban TESZOR kell.

Végül: sokan feltételezik, hogy a TESZOR-kód feltüntetése a számlán kötelező. Mint korábban szó volt róla, ez belföldi ügyleteknél általában nem igaz. Ahol viszont valóban számít a besorolás, az a fordított ÁFA-köteles tranzakciók tartalmi minősítése — itt a szolgáltatás pontos TESZOR szerinti jellegéből következtetnek arra, hogy az adott ügylet az ÁFA-törvény fordított adózásra vonatkozó szabályai alá esik-e.

Az AccountIQ TESZOR kódkeresője

Az AccountIQ platformon elérhető TESZOR kódkereső a teljes, naprakész 2025-ös TESZOR-adatbázist tartalmazza, amelyben kulcsszóra és kódhierarchia alapján egyaránt kereshet. Ha nem tudja, melyik alágazat a pontos, az AI kérdés-válasz funkcióval leírhatja a tevékenységet természetes nyelven — a rendszer visszaadja a legvalószínűbb kódjelölteket, azok hierarchiakontextusával együtt. Különösen hasznos ez olyankor, amikor SZJ-alapú régi besorolást kell megfeleltetni a jelenlegi TESZOR-struktúrának.

Összefoglalás: A legfontosabb tudnivalók

A TESZOR szám a KSH által fenntartott, EU CPA-alapú osztályozási rendszer, amely 2015. január 1-je óta az SZJ helyett érvényes Magyarországon. Termékekre és szolgáltatásokra egyaránt vonatkozik. A kódok hatjegyű formátumban jelennek meg (pl. 62.10.11, 69.20.23, 56.11.01), és szorosan igazodnak a TEÁOR-ágazatokhoz — de nem azonosak azokkal.

• Belföldi számlán a TESZOR-kód feltüntetése nem kötelező, a KSH részére teljesítendő statisztikai adatszolgáltatásnál viszont igen.

• Az SZJ 2015-ben megszűnt; SZJ-kód keresése helyett a TESZOR-ban kell a megfelelőt megtalálni.

• A TEÁOR és a TESZOR párhuzamos, de különböző rendszer — ne cseréld fel őket.

• A CPV (közbeszerzési kód) szintén különbözik a TESZOR-tól.

• Mindig a lehető legpontosabb alágazati kódot (hatjegyűt) érdemes megjelölni.